Kémek, titkos ügynökök, fegyvercsempészek és intrikusok hemzsegnek ebben a hollywoodi szuperfilmeket megszégyenítően izgalmas regényben, és űzik kockázatos, sokszor veszedelmes játékaikat az új világ hajnalán. A kába és talajvesztett Kelet-Európában járunk a nyolcvanas évek fordulóján. Mindenki gyanús, mindenki mindenkiről jelent, mindenki a maga pecsenyéjét sütögeti a rendszerváltás ürügyén.
Ezt teszi Szmirnov tábornok is, akit egy urali hadiipari centrum parancsnokává neveznek ki. Volt beosztottjának fia, Pável Mihejev pedig az ő ajánlására kerül a KGB drezdai kirendeltségére, ahol végigéli a német újraegyesítést és a körülötte dúló titkosszolgálati háborút. Közben megteszi azt is, amit egy hírszerzőnek nem szabad: viszonyba keveredik a vörösesszőke és csinos Corneliával, akiről nem is sejti, hogy egyszerre három hírszerző szolgálat ügynöke. A rendszerváltozás után mindketten Oroszországba kerülnek, ahol az emberi élet olcsóbb, mint valaha, a szovjet rendszer halódását kihasználó oligarchák cselszövései pedig már nemcsak az ország, hanem egész világ biztonságát veszélyeztetik.
Ha csak mellékszereplőként is, megjelenik a regény Drezdában játszódó epizódjaiban Vologya Putyin, a KGB egyik ottani munkatársa, a későbbi orosz elnök is, annak bizonyságaként, hogy a nagy kelet-európai földindulás politikai túlélőinek a legveszélyesebb szituációkban volt módjuk megtanulni, hogyan őrizzék meg hidegvérüket.
Közben a német titkosszolgálat Waspe (Darázs) és Anker (Horgony) fedőnevű ügynökei utolsó nagy feladatukat hajtják végre Oroszországban. A cél az, hogy megakadályozzák három Uralból induló hatalmas fegyverszállítmány elrablását, s ezzel a Mihail Gorbacsov elleni puccsot is. Az pedig, hogy ki a Darázs, legyen meglepetés az olvasó számára, nem szólva Ankerről, akinek kilétét több száz oldalon át lesz módja találgatni. A szerző, aki A spanyol grófnőben már bemutatkozott a politikai kalandregény mestereként, megint nagy empátiával varázsolja elénk a közelmúlt történetének sorsfordító eseményeit.
A kiadó szavaival élve:)
Elkészült a Drezdai emberünk, Benkő László második politikai kalandregénye, mely nem kisebb ambícióval íródott, mint a kelet-európai rendszerváltás titkosszolgálati hátterének feltárása. A szerző ezzel óriásit markolt, de a szerkesztők szerint sokat is fogott. A Drezdai emberünk, mely nem is titkoltan Graham Green Havannai emberünk című klasszikus kémregénye után kapta a címét, meglehet semmilyen más tekintetben nem hasonlít ahhoz, a karácsonyi könyvvásárra lesz a boltokban.
A Drezdai emberünk a hidegháború utolsó pillanatait örökíti meg tisztán kelet-európai szemszögből és látásmóddal. Kémek, fegyvercsempészek, intrikusok nyüzsögnek benne, s vívják a rendszerváltás előtti utolsó nagy titkosszolgálati csatákat egymással és sokszor önmagukkal is. A tétek hatalmasak: a német újraegyesítés, később egy Gorbacsov elleni puccs és egy hatalmas orosz fegyverszállítmány elrablásának megakadályozása. A környezet pedig, miként az egész más korban és szintéren játszódó A spanyol grófnőben, hátborzongatóan hiteles.
A figurák: Pável Mihejev, a KGB drezdai rezidense, ellenfele és szerelme, Cornelia Dietrich, a német hármas ügynök, Anker, akinek személyazonosságát a német titkosszolgálat és a szerző a köny utolsó lapjaiig jól titkolja, és Vologya Putyin, akit szintén nem kell bemutatni az olvasónak. Nem akármilyen panoptikum ez a történelmi közelmúltból, s nem akármilyen olvasmány mindenkinek, aki a rendszerváltást átélte, vagy tudni szeretné, milyen erők álltak mögötte.
Várható megjelenés a Bookline szerint: 2013.11.25.
