Keresés ebben a blogban

2014. január 29., szerda

Monica Murphy: Heti csaj (Drew+Fable 1. - One week girlfriend)

Ulpius-ház 2013

ISBN: 9789632548203

Oldalszám: 254

Fordította: Szabó Olimpia


Átmenetiség. Ezzel a szóval jellemezhetném az életemet az utóbbi néhány évben. Átmenetileg dolgozom, amíg meg nem szabadulok innen. Átmenetileg a kisöcsém anyukája vagyok, mivel anyánk szart sem törődik velünk. És átmeneti csajszi vagyok, mert könnyen megkaphat bárki. Legalábbis a pletyka szerint.

Most éppen Drew Callahan átmeneti csaja vagyok. Ő az egyetemi futballcsapat sztárja, és körülrajongják. Gyönyörű és édes srác – és rejtőzködőbb, mint én. Ő vezetett be engem ebbe a hamis világba, ahol láthatóan ki nem állhatnak engem. És ahol mindenki akar tőle valamit. Bár az egyetlen dolog, amit, úgy tűnik, ő akar, az…

Én vagyok.

Már nem tudom, mit higgyek. Csak azt tudom, hogy Drew-nak szüksége van rám. És én mellette akarok lenni.

Mindörökké.


Hogyan is akadt a könyv a kezembe? Ajándékba kaptam még tavaly:)

Az elmúlt három olvasmányomért nem voltam túlon túl oda, ezért gondoltam, hogy itt az ideje kipróbálni ezt a NA-t. Mi is ez az New Adult, pontos meghatározás nincs, idősebb korosztálynak szól, akik már nem tinik de nem is felnőttek. Az életkor meghatározást megnéztem, de van ahol 15-30-ig írták, míg másik helyen 18-25-ig. Úgy gondolom inkább ez a második jobb lehet, bár én kitolnám 30-ig de lehet akkor már túl nagy lenne a sáv. Bár nekem ez soha nem volt mérvadó, hogy hány éves korosztálynak ajánlják a könyvet. Mivel oda vagyok én egy két meséért is, ezzel szemben olyan felnőtt könyv is van amitől borsózik a hátam. Tehát gondoltam, itt az ideje bele vágni ebbe a besorolásból. Úgy gondoltam, ez annyiban tér el a YA-tól, hogy igen egyetemisták a főszereplők, illetve a szex is nyilvánvalóbb, így lesz egy két ilyen nemű esemény is a történetben. De nem tudom, hogy csak ez a könyv, de remélem nem érvényes az össze NA könyvre hogy erotikus. Nekem kicsit nagyon az volt. Vagy inkább a megfelelő szó rá, hogy sokkal kevesebbet vártam. Ha konkrétan az aktus nem is történt meg, volt előjáték rendesen....

Két szemszögből olvashatjuk a  történetet, ami azért volt jó mert egy adott szituációt mind a két fél részéről átélhettük, ezáltal a tettekre okot adó érzelmekre nagy hangsúly került.

Drew és Fable kapcsolatának kibontakozás a fő szál. Már az első oldalak után tudtam, hogy ez lesz a végkifejlet és a legvégén lévő utolsó fejezetben történtekről úgy vélekedem egyenlőre, hogy jó húzás volt, bár másrészről egy újabb második rész, húzzunk le még egy bőrt a történetről, viszont tény ez még nincs teljesen lezárva. Az előbbi pár mondatból is jól látható, hogy egyet is értek a folytatással meg nem is. Ez a könyv két ellenpólust váltott ki bennem. Egyik részről megértek dolgokat, más részről pedig kifogásolni is tudom ugyan azt. Magamban sok az ellentmondás ezzel a könyvel kapcsolatban. Egyes részeket izgalommal olvastam, míg más részeket szenvedésnek éltem meg. (Folytatásról később).

Sem Drew-nak sem Fable-nek nincs egyszerű élete. Mind a kettőjüknek megvannak a maguk problémáik és az álarcuk amit a külvilágnak mutatnak. Ég és föld a két ,,fiatal" de mégis megvan a kapocs kettőjük között. Nem is hasonló a sorsuk, problémájuk, de lényegében két ,,sérült" lélek talál egymásra, amikor is nem kell félni a másik elítélése miatt, adott tettekért, mert ha nem is ugyan azokat tette a másik, akkor is át tudja érezni.

A legnagyobb érzelmi vívódásai Drew-nak vannak, viszont mivel két szemszögből olvashatjuk ezeket, érthető mind a két oldal. A vele kapcsolatos történet szomorú és borzasztó. Nem okozott nagy fejtörést, hogy rájöjjek mi is lehet a probléma. Tetszett, hogy Fable-nek is leesett és szépen majdnem mindenre magától rájött. A Vanessával kapcsolatos dolgot sem volt nehéz kitalálni és csak azt vártam, Adele mikor mondja meg.

A történetben eléggé kevés a szereplő a két főhősön kívül, de mégis az apró szereplésük komoly ,,károkat" okoznak.

Egyik részemnek nagyon tetszett a történet, leginkább ahogy Drew oldódik fel. Már részről untam, hogy most akkor ez valós? vagy színjáték? valós? nem színjáték? de ez most komoly volt?... egyszer az Drew akarja, aztán Fable löki el és így tovább. Túlon-túl soknak tartom ezt a macska egér játékot, szerintem már a felénél befejezhették volna ezt. Ezzel szemben amikor Drew a ,,démonjaival" küzdött és amiatt üldözi el Fable-t tetszett.

A történet nagyon jól van megírva, érezhető a feszültség mind a kettőjük között, nem csak szexuális téren. A valós problémák és lelki válságok és jól átjöttek.

Drew-t sajnálom, de nem sikerült őt megkedvelnem, mert ezzel a nagyon bezárkózom dologgal kicsit negatív számomra. Persze nem tudom, hogy én hogy viselkednék az ő helyzetében, de lehet, hogy tényleg el kéne fogadnia mások segítségét és nem pedig a rosszat nézni.

Fable: annyira nem érzem a ,,kurvás" oldalát valósnak, nekem valahogy a kettő nem jön össze, aki éjjel nappal dolgozik, felneveli a kis öccsét az anyja helyett, mivel anyuci alkoholista pasifaló, de közben ő a ,,város" kurvája számomra nagy ellentét.

Összességében tetszett is meg nem is, nem hiszem el, hogy ez a negyedik könyv ami megint csak nem tudott lehengerelni. Biztosan folytatom, mert tetszik a komoly háttér történet és az érzelmek!

A folytatásra vissza térve, jó hír, hogy a következő részt elvileg idén áprilisban el is hozza nekünk az Ulpius-ház, de mint mindig megnéztem goodreads-en a folytatás hány részből is fog állni. Eléggé lehengerelt, hogy eddig 4 része van a történetnek + egy novella. Mivel még nem olvastam a második részt és nem tudom milyen irányba fog menni a történet, így nem vonok le következtetést arra vonatkoztatóan, hogy túl húzza-e, majd a második után alkotok erről véleményt.


5/3,5

2014. január 19., vasárnap

Susan EE: Angyalok bukása (Angelfall)

Könyvmolyképző kiadó 2013

ISBN: 978 963 373 382 0

Oldalszám: 442

Fordította: AncsaT


Hat hete már, hogy az apokalipszis angyalai alászálltak, és elpusztították a modern világot. Nappal az utcai bandáké a hatalom, de az éjszakákat a rettegés és a babona uralja. Mikor az angyalsereg harcosai tovaszállva magukkal ragadnak egy gyámoltalan kislányt, annak tizenhét éves nővére, Penryn bármit megtenne, hogy visszaszerezze a húgát.

Bármit. Ha kell, akár arra is hajlandó, hogy alkut kössön egy ellenséges angyallal.

Raffe félelmetes harcos, de most legyőzötten, szárnyaitól megfosztva, haldokolva hever a földön. Korszakokon átívelő háborúkban vívott győztes csatákat, most pedig egy éhezéstől legyengült tinilány kell, hogy megmentse az életét.

Miközben átvágnak a sötétségbe és káoszba merült Észak-Kalifornián, csak egymásra támaszkodhatnak a túlélés érdekében. Kénytelenek együtt megtenni az utat, hogy eljussanak San Franciscóba, az angyalok erődítményébe, ahol a lány mindent kockára tesz, hogy megmentse a húgát, az angyal pedig kénytelen legnagyobb ellenségeinek könyörületességére bízni magát, hogy újra ép és egész lehessen.



A karácsonyi könyvdömpingkor igencsak megválogattam a megvásárlásra szánt könyveket, mivel eléggé széles volt a választék. Ez volt az a könyv, ami után a leginkább körbe szaglásztam, hogy érdemes-e belevágni a sorozatba.

Goodreads alapján majdnem 38 000 olvasás után 4,26-os pontozási statisztika igencsak jó eredménynek számított. A Blogturné is meghozta a kedvet a könyvhöz így úgy gondoltam, biztosan nem fog csalódás érni. Ennyi kiváló értékelés alapján nem nyúlhatok félre.

Egy merőben új posztapokaliptikus világba csöppentem bele, ahol 6 héttel az angyalok alászállása és pusztítása után már nem sok minden maradt a régi világból. Az emberek nagy része meghalt a támadásokban, aki meg túlélte más-más módon próbál tovább élni. Az egyik lehetőség a fosztogató bandákhoz való csatlakozás vagy pedig meghúzni magadat egy eldugott helyen. Mivel mindent elpusztítottak ezért az élelem és a víz a legfontosabb túlélési eszköz, természetesen nem elhanyagolható a megfelelő védelmi eszközök beszerzése sem. Úgy gondolom, minden alapja megvan egy fantasztikusan jó világ felállításához, de engem valahogy nem nyűgözött le, nem tudtam elájulni ettől a helyzettől, pedig minden adott hozzá.

Penryn szemén keresztül ismerhetjük meg a mostani borzasztó világot, aki próbálja kishúgát és édesanyját kimenekíteni az erődbe a városból. Úgy véli a túlélésre sokkal nagyobb az esély egy kisebb településen, vagy egy elhagyott házban, az erdőben. Az angyalok első sorban úgy is a városokban támadnak.

Paige Penryn húga tolószékbe kényszerült egy balesett miatt, anyukájuk pedig saját démonjaival küzdött mindig, ami valósággá vált mióta az angyalok alászálltak. Ezáltal Penryn vállát nyomja a családjának az életben tartása akármilyen módon.

Penryn karaktere szépen alá van támasztva miért is ilyen tökös, miért is ennyire jó a harcművészetekben, mennyire önfeláldozó Paige-vel szemben, de nekem mégsem sikerült őt megkedvelnem. A korát még csak csak elfogadom, hogy 17 évesen ilyen legyen. De akkor sem tudtam őt számtalanszor megérteni, nem csak az érzéseit, de a tetteit sem. Nem mondhatom, hogy utálom a karakterét, de nekem ő semmilyen, mivel nem tudom őt elhinni.

Eléggé vicces számomra ez az idézet a borítón, hogy ,,Éhezők viadala, add át a helyed!” Ha már csak Katniss-t nézzük, akiért szintén nem voltam annyira oda, mégis valóságosabb az ő karaktere, mint Penryn. Penryn annyira tökéletes, hogy ilyen nincs! valami apró hibájának lenne kellene…

Penryn anyukája az egyetlen karakter, aki feldobta ezt az unalmas történetet, be kell vallonom tényleg nagyon beteg ez a nő, de ő legalább valami morbid humort és izgalmat csempészet az események egysíkúságába, még ha néha-néha tűnt csak fel.

Persze nem is indulhatna a történet valami nagy izgalom nélkül, amikor is Penryn, Paige, és Anyukájuk megindul az erőd felé, akkor angyalok dulakodására lesznek figyelmesek… Paige-t elrabolják az angyalok, Anyuci elrohan valahová, Penryn pedig ,,megmenti” az angyalszárnyaitól megszabadított Rafit.

Rafi? mint röfi? vagy esetleg Szaffi? hát értem én, hogy ne hogy leessen, már hogy Rafael…. de ez eléggé vicces és ide nem illő név szerintem. Ha tényleg az álcázás miatt akkor nagyon béna, ha pedig csak tényleg becenév, akkor te jó ég… én inkább a hosszított verziót használnám. Előnyére legyen mondva, Raffikánk, csak az elején volt szexi fél pucér, utána már felöltözött mindig, de azért mindig látta Penryn, ha vizesen volt a haja és baromi szexi volt ahogy csöpögött a hajából, nahh és a válla, háta…. tényleg előnyére legyen szólva, hogy nem volt annyi csöpögés mint lenni szokott a kategória könyveibe, de vizes hajjal sem találkoztam eddig ami szexi lett volna.

Amit lenni szokott az ember és az ellensége valahogy egy csapatba kerülnek, de csakis saját önnön célluk megvalósítása érdekében, amikor is megmentik egymást jó párszor, majd már nem tudnak elszakadni egymástól……..

Szintén az emberek már olyan kevesen vannak, hogy remény sincs itt ellenállásra, vagy bárminemű ellentámadásra, de ők valahogy mégis meglelik azt a titkos csoportot, akiknek van bőven élelmiszerük, fegyverük, a túléléshez minden eszközök megvan, és úgy élnek mint ha majdnem minden normális lenne…

Ebben az ellenállásos csoportban kitör egy verekedés Penryn és egy katona között, ami azért történt, mert Penrnyre rágerjed egy férfi katona és ezt nem hagyta annyiban… de a beteg az egészben, hogy senki nem álltja le a verekedést, mert a ,,népnek” szüksége van a szórakozásra, ami a verekedésekből fakad. Szabály, addig nem választják szét őket, amíg a nyertes személye el nem dőlt, vagy pedig már túlságosan el nem durvult. Hát fenomenálisan gáz ez szerintem, jahh és persze a nézők fogadásokat kötnek a nyertesre….

Itt van nekünk egy Du-Dam iker pár, akinek a másik neve Subidu és Subidam. Először nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek, ez most komoly?? Subiduuuuuu mint a Frédi Béniben??? Ők aztán nagy karakterek… azért vannak, hogy valami azért történjen, de szánalmasak ezen próbálkozások.

San Francisco-ba tart Penryn és Rafi, hogy megtalálják Pagiet és hogy visszavarrattassák Rafi szárnyát, mert ott van az angyalok fészke. Előnyére legyen mondva oda is értünk, amit nem hittem volna, hogy ennyi unalmas oldal után végre megérkezünk. Innentől kezdve mentette meg a könyvet az egy csillagtól a történet, mert itt azért már történnek szép számmal az események. Valahogy oda kerül Penryn anyja is, Pagiet is megtalálják, Du-Dam valamelyike is feltűnik, sőt még Obi (haha pici Csillagok Háborúja) az ellenállás emberi vezetője is….

Az egyik kedvencem a könyvben a skorpióangyalok kitenyésztése, hát nem is értem, hogy jutottunk el ide… vagy most ez mi akar lenni, az emberek operálásáról már nem is beszélve. Nem gondoltam volna, hogy a nagy titok, hogy ezek az angyalok igazi sebészek és imádnak kísérletezni mindennel…. Szörnyű volt… Jahh és a skorpióangyalokat tartályokban tartják, akik üresre szívják az embereket, de hogy a lelküket, vagy az életet szívják, hát nem tudhatjuk meg. Volt egyszeri utalás, hogy az életet, de nem lettem megnyugodva, hogy valóban ez a helyzet.

Jahhh és számos eseménynél, csak hoppp ilyen ruhák vannak a táskában, hoppp egyszer csak a nagy káoszban, valahogy oda kerül a hátizsák. Nem tudtam, hogy az angyalok varázsolók és hátizsákokat varázsolnak a leginkább szükséges helyzetekben, olyan cuccokkal amiket nem tudjuk, hogy hol szedtek össze, mivel számos alkalommal kipakolják és bepakolják a cuccokat a hátitáskába és mégis olyan dolgok kerülnek belőle elő, amiről korábban szó sem volt, illetve néha lerakják azt a hátizsákot, majd mégis ott lesz velük...

A másik kedvencem ami kb 20 oldalanként ért, hogy vagy fel van fordulva a gyomra, vagy annyira kerülgeti a hányás Penryt, hogy alig bírja vissza tartani, fontos momentum a kaja benn tartása és a hányás elkerülése….. fantasztikus volt, nem is értem, hogy ez nem tetszett nekem…

 És a fénypont, dúr a harc, lő mindenki mindenkire, angyalok menekülnek, emberek támadnak…. óriási a káosz, de Rafi a kezében viszi Penryt és senki az égadta világon rájuk sem mer lőni, ők olyan simán kigyalogolnak a harcmezőről, mintha csak egy kellemes sétán lennének a természetben….

Borzasztó, érthetetlen, katasztrofális ez a könyv, nem is értem mi ez a nagy rajongás körülötte. Pedig tény minden adott itt egy jó könyvhöz, de számomra ez minden volt csak jó nem. Tény annyira nem volt unalmas, hogy aludjak rajta, de rendesen álmosított. Nem értettem számos helyen, hogy minek töltjük ilyen felesleges dolgokkal az oldalakat. Sőt ezek a modern Frankestein angyalok nem jöttek be nálam. Nem gondoltam volna, hogy ez lesz kihozva ebből az egész történetből. Kapunk részleges magyarázatott, hogy miért is támadhattak az emberekre, de ez is csak meg van lebbentve, semmi konkrétum. Lóg az egész a levegőben, mint ahogy az angyalok, hogy miért is történt ez.

Összességében az év csalódás díj az övé, attól függetlenül, hogy még csak 3 hét telt el az évből. Biztosan nem ezt vártam, és csak pillogok még mindig nagyokat, hogy ez mi a sz*r volt (már bocsánat). Folytatás???? jó kérdés, talán, mert ekkora elmebeteg könyvet én még nem olvastam és kíváncsi vagyok itt az új fajok létrehozásának céljáról, megvalósításának módjáról… de biztos csak könyvtárból vagy ha valaki megszán vele és kölcsön adja.

Pedig még a fülszöveg is kecsegtető volt:(

Goodreads szerint 5 rész lesz… hát ennyit nem biztos, hogy bevállalok:D


5/2







2014. január 14., kedd

Ciceró könyvstúdió várható megjelenés (2014 v. 1)

Az idei év egyik leginkább várt disztópia sorozatának befejező kötetet... ami elnyerte a goodreads-en a 2013 év legjobb YA fantasy könyvnek járó díjat...

Így már nem nehéz kitalálni, hogy az itthon is nagy sikereket aratott Veronica Roth a Beavatott trilógia befejező kötete érkezik hamarosan kis hazánkba, a Hűséges!


Bevallom a második résztől nem voltam teljes mértékben elájulva, nem tudok hibát mondani benne, de nekem hiányzott valami... remélem most majd megkapom.

Várható megjelenés: 2014. április

Fülszöveg:

Darabjaira hullott a csoportokra épülő társadalom, amelyben Tris Prior hitt korábban: erőszakos cselekmények és hatalmi harcok vezettek a széteséséhez, a túlélők veszteségek és árulások sebeit hordozzák. Tris ezért aztán él a felkínált lehetőséggel, hogy feltérképezze a város általa ismert határain túli világot. Hátha ott, a kerítésen túl megadatik neki és Tobiasnak, hogy elkezdjék egyszerű, közös életüket, amelyet nem terhelnek szövevényes hazugságok, érdek-összefonódások és fájdalmas emlékek.
Az új világ azonban félelmetesebbnek bizonyul, mint amelyet Tris maga mögött hagyott. A korábbi felismerések értelmüket veszítik, veszélyes új igazságok formálják át az embereket, akiket szeretett. Trisnek ismét meg kell vívnia a maga csatáját, hogy megérthesse a bonyolult emberi természetet és önmagát: képtelennél képtelenebb döntéseket kell hoznia a bátorság, a hűség, az áldozatkészség és a szeretet próbatételei során.

Már csak egyetlen kérdésem van a kiadóhoz:D azt a rengetek novellát én valaha olvashatom???
Ti örülnétek, ha elhozná nekünk a kiadó? Vagy egyedül én vagyok kíváncsi az ilyen novellákra?

2014. január 13., hétfő

Anna Sheehan: A long, long sleep - Hosszú álom

Könyvmolyképző kiadó 2013

ISBN: 9789633734827

Fordította: Cziczelszky Judit

Oldalszám: 368


Rosalinda Fitzroy 62 évig aludt, majd egy csókra ébredt. 
Elzárva az altató-keltette álomban, egy hibernáló kamrában, egy elfeledett pincében, a 16 éves Rose átalussza a Sötét Korszakot, amely milliók halálát követelte és alapjaiban változtatta meg az általa ismert világot. Most, hogy a szülei és az első szerelme régen elhunytak, Rose – akit egy rég letűnt csillagközi birodalom örököseként ünnepelnek – egy olyan jövőben ébred, ahol egyesek csodabogárként, mások fenyegetésként tekintenek rá.

Rose mindent megtesz, hogy maga mögött hagyja a múltat és megtalálja a helyét az új világban. Mindeközben egyre jobban vonzódik az őt csókkal felébresztő fiúhoz és abban reménykedik, hogy ő segíthet neki az újrakezdésben. Amikor azonban halálos veszély fenyegeti törékeny új életét, Rose-nak szembe kell néznie múltja árnyaival, mert a jövője múlik rajta.


Szeretem a régi mesék új köntösbe öltöztetését, még akkor is, ha csak egy alap gondolat ami utal az eredeti műre. Ezért nagyon vártam már a modern kori Csipkerózsika történetét, de sajnos nekem is hosszú álmaim voltak a könyv olvasása közben…

A történet nagy izgalmakkal kezdődik, egy távoli jövőben, amikor már nem csak a Földön élünk, utazunk a kolóniák között, a hibernáció a mindennapi élet része, és egy vállalat kezében van minden.

Rosalinda Fitzroy 62 évig aludt a hibernációs készülékben, mivel elfeledkeztek róla… mígnem valaki megtalálta. Rose annak a vállalatóriásnak az örököse, ami irányítja az egész világot, így sokan nem örülnek az előkerülésének, mivel teljesen feledésbe merült az ő létezése, ezért nem is kereste senki őt.

Az első 50-60 oldal nagyon izgalmas volt, tetszett a felfedezésre váró világ, mígnem elkezdett szenvedni Rose. Őt mindenkinek sajnálnia kellet, azt várta Bren-től is, hogy sajnálja. Engem ez bosszantott. Nagy unszimpátiát váltott ki bennem a karaktere, valahogy nem tudtam őt sajnálni a kialakult helyzetér, a viselkedése miatt.

A művészeti ág tetszett, szerettem az ezzel kapcsolatos sorokat, ezen részeknél éreztem Rose-t szerethetőnek.

A történet nagyrészt arról szól, hogy Rose sajnálja magát, hogy ő buta, őt nem szereti senki, nem kell senkinek és még a kiválasztott fiú sem akar vele kikezdetni. Az iskolában nagyon sok felesleges percet töltünk.

A sötét korszak igen borzasztó, de a kivitelezéssel nem voltam elégedett.

Bizonyos szempontból két síkon folyik a cselekmény, mert megélhetjük az ébredés utáni pillanatokat, problémákat és a 62 évvel korábbi eseményeket is. Rose számára mindig a biztonságot nyújtotta a hibernáció, mivel a szülei mindig dolgoztak, és egyedül nem volt képes a világgal szembe nézni.

Egy szál tetszett, Xavier mind a múltban, mind a jelenben. Tudtam, hogy fel fog tűnni és ha csak picikét is de megismerhetjük az ő élettörténetét is. Picit morbid a kimenetel, de ez megint csak tetszett. 

Meglepődtem pár eseménysorozaton mert nem ezt a végkimenetelt vártam és ezek megint csak tetszettek. De sajnos Rose-t megkedvelni nem sikerült…

Csak olvastam aludtam… olvastam aludtam… nem igazán tudta lekötni a figyelmemet a könyv.

Feleslegesnek éreztem Ottó történetét is, aranyos, kedves kívülálló, mint Rose, de nem sokat tett a történethez.

SPOILER (ami tetszett)
Amikor rájön Rose, hogy vannak még testvérei, akik jóval idősebbek mint ő. A szülei nem csak az ő életét lopták el, hanem a testvéreiét is.
SPOILER VÉGE

Ez volt az egyetlen esemény, ami felkeltette az érdeklődésemet és izgalom töltött el. Sajnos nem jutunk előre ezen az információval, de mire is való a trilógia vagy egy második rész… minél több bőrt lehúzni egy történetről. Számomra sokkal jobban tetszett volna a történet, ha nincs ennyi szenvedés benne és inkább elindulunk ezen a vonalon.

Összességében egyszer elment, de másodszor biztos nem veszem kézbe. Amíg a spoileres dolog ki nem derült addig határozottan ki tudtam jelenteni, hogy nem folytatom, de így elgondolkodom a dolgon…


 5/3

2014. január 5., vasárnap

Kim Harrington: Clarity a tisztánlátó

Könyvmolyképző kiadó 2013

ISBN: 9789633733455

Fordította: Vince Judit

Oldalszám: 256


Ne hunyd be a szemed! 
Kivéve akkor, ha a sötét valóságot már nem tudod elviselni.

Clarity „Clare” Fern tisztán lát dolgokat. Olyanokat, amelyek mások előtt rejtve maradnak. Látja a lopott csókokat, a rég eltemetett titkokat. Elég megérintenie egy tárgyat, és víziók törnek rá. Veleszületett képessége adomány. De átok is egyben.

Amikor egy fiatal lány gyilkosság áldozata lesz, felbukkan Clare volt fiúja, hogy segítségét kérje az ügy felderítésében – noha Clare még mindig haragszik a hűtlen fickóra. Aztán Clare szintén természetfeletti képességekkel rendelkező bátyja a gyilkosság fő gyanúsítottja lesz, és a lány többé már nem maradhat ki az ügyből. Gabriellel, az új rendőrfelügyelő vonzó fiával társulva, Clare bemerészkedik a rettegés, a megtorlás és az érzékiség mélységeibe, hogy a gyilkos nyomára bukkanjanak. De vajon kivételes képessége nem hagyja-e cserben pont akkor, mikor a legnagyobb szüksége lenne rá?

„Ez a könyv egy igazi utazás a szellemvasúton – tele romantikával, rejtéllyel, nem várt fordulatokkal.” – Romantic Times


Szerencsére most bővelkedek a könyvekben:D nehéz is volt a választás, hogy mi is legyen a 2014-es első könyvem, illetve a karácsonyi/szülinapi dömpingből mivel is kezdjek. Bevallom ezt most úgy történt, hogy odaléptem a könyvespolchoz és csak leemeltem egyet, ami ez voltJ

Nem mondanám, hogy vadonatúj világba léptem be, inkább csak a hétköznapi élet megspékelve egy kis misztikummal. Mindenkinek a saját joga eldönteni, hogy hisz-e a spirituális dolgokban, a természetfelettiben vagy sem.

A történet Cape Cud turisták által kedvelt városában, Eastprtban játszódik. Tetszett, hogy egy nem mindennapi család életébe láthattam be, ahol Perry a halottak tud kapcsolatot létesíteni, míg Starla a gondolatokat hallgatja Clarity pedig tisztánlátó. Ebből adódik az ő kis családi vállalkozásuk: a családi jósdájuk.  A nyári szünetben játszódik a történet, amikor is sok a turista és jól megy az üzlet, mivel szívesen betérnek az üzletbe egy kis ,,információért” a turisták.

Clarity a főhősünk, aki csak Clare amitől a hajamat tudnám tépni. Köszönöm szépen, de én már unom ezt a nevet! Ettől függetlenül szimpatikus egy kis csajszi. Tetszett, hogy mégis kívülálló az iskolában, de már túl van az első nagy szerelemen, így nem azt olvasgathatjuk, hogy megtörtént az első csók a világ legszexibb pasijától, aki valamilyen okból kifolyólag őt szemelte ki a jobbnál jobb lányok közül. De térjünk is vissza. Tehát Clare attól függetlenül, hogy nem túl népszerű meg meri védeni magát. Nem menekül el , ha valaki szóval bántja, sőt ha valaki beleköp a cola-jába azt sem hagyja szó nélkül. Ez a rész nagyon tetszett:D

Ez első fejezet rögtön bele is csap a lecsóba, amikor is valami olyat olvashatunk, ami izgalomba hozza az olvasót, hogy hohóóó mi ez itt, hogyan is jutottunk el ide. Nem ez volt az első könyv, ahol ilyen kezdéssel találkoztam, de úgy gondolom méltón felkeltette az érdeklődésemet és vártam, hogy hogyan is fogunk eljutni eddig.

A fő irányvonal egy gyilkosság, amibe Clarity testvére Perry is csúnyán belekeveredik, végül is a lényeg, ki a gyilkos. Clarity-t felkérik, hogy segítse a nyomozást a képességeivel, de ennek az új felügyelő nem annyira örül, mivel nagyon nem hisz ezekben a dolgokban, amire választ is kapunk, hogy miért is.

A szerelmi szál picit sokrétű, de inkább maradhatnánk az eredeti szerelmi háromszögnél. Tetszett, hogy nem volt itt vívódás, hogy melyik pasit is kéne választania, hanem csak sodródott az árral. Azért kíváncsi leszek ki lesz a nyerő.

Sok olyan kis morzsa van elrejtve a könyvben, ami a következő kötet/kötetek lökését megadja. Úgy kapjuk ezeket az információkat, mintha nem is lennének annyira fontosak, de tudjuk, hogy mégis. A jelenlegi kötethez ezek nem igen sokat tesznek hozzá, de a későbbiekben mindenképpen fontossá fognak válni.

Nagyon olvastatja magát a könyv, végül is egyszer az egyik felét, ma pedig a másik felét nyomtam le, így izgalmakban nincs hiány.

Nem mondom, hogy huha egy óriási nyomozásnak lehetünk tanúi és az elkövető személye is igencsak kitalálható, de mégis élveztem az olvasást és vártam már, hogy mikor derülnek ki a dolgok.

Összességében egy jó történetet olvastam, picit megspékelve egy kis spirituális világgal, kis szerelmi szála, illetve nyomozással. Egy könnyed, esti olvasmány, aminek kíváncsi vagyok a folytatására!


5/4,5