Keresés ebben a blogban

2013. augusztus 26., hétfő

Sarwat Chadda: Éjistennő

Könyvmolyképző kiadó 2012

ISBN: 9789632456492

Fordította: Komáromy Zsófia

Oldalszám: 344


 Billi SanGreal
1. Az ördög csókja
2. Éjistennő

Két részes sorozat:)

Szinte még magához sem tért legjobb barátja, Kay halálából, ám Billire máris újabb feladat vár: a templomosoknak vérfarkasok ügyében kérik segítségét. De ilyen vérfarkasokkal Billinek még nem akadt dolga.

Úgy nevezik magukat: polenyicá-k, azaz férfiölők. Kelet-Európa ezen ősi harcosnőit évszázadok óta halottnak vélték. Azonban előmerészkedtek, és most a tavasz gyermekére vadásznak, egy olyan nagy hatalmú orákulumra, aki elindíthatja a Hármastelet, vagyis az emberiség teljes pusztulását okozhatja.

Hogy kiszabadítsa a tavasz gyermekét, és megmentse a világot, Billinek el kell nyernie egy fiatal orosz katona, Ivan Romanov bizalmát, aki senkiben sem bízik, pláne nem a lányban.

A folklór és a mítosz rémisztő valósággá válik ebben a lélegzetelállító kalandban, amelynek története az időből lassan kifutó világról szól. És Billi SanGrealról, mert egyedül ő mentheti meg.


Az ördög csókját 2011-ben olvastam, nagyon vártam a könyvet, de nagy csalódás volt.
Az alapötlet tetszett, hogy végre a templomosokról is található egy YA fantasy, viszont a többi kivitelezése nem tetszett, vámpírok... vérfarkasok...

Úgy voltam vele, hogy soha többet nem fogok újra Billivel találkozni, de a sors úgy hozta, hogy 2 évre rá, tehát most nem olyan régen, a könyvtárban várt rám. Úgy voltam vele, az idő megszépít mindent, nem is volt ez olyan szörnyű...

Annyira szörnyű nem volt, de a rossz kategóriába sorolható a sorozat összességében.

Vannak a templomosok akiknek a fő feladatuk, hogy megvédjék az embereket a vérfarkasoktól, a vámpíroktól és minden természetfelettitől. Már ez nem nagyon jött össze nekem, de hát majd meglátjuk...

Billi a főhősnőnk akinek az apja az egész rend vezetője, ezért hamar fel kellet nőnie... erős... gyilkolászik... a nagy szerelmét is megölték...

Tehát semmi újdonság, amivel még nem is lenne gond, mert vannak jól megírt klisé könyvek is, de ez igencsak uncsira sikeredett. Egyáltalán nem éreztem, hogy tudni akarom mi lesz a vége, nem is érdekelt, hogy akkor most ki kivel, mert annyiféle természeti, mendemonda, mítosz volt összekeverve, hogy se eleje se vége nem volt ennek a világkidolgozásnak. A könyv illetve az egész sorozat a tipikus esete annak amikor a kevés sokkal  több. Itt teljes mértékben igaz ez, ha nem lettek volna a Templomosok, a jó és a rossz  vérfarkasok, orákulum, atya, Baba Jaga, Asszaszirok, Avatar, gúlok, vámpírok stb... akkor még egész jó lehetett volna. Volt itt mindenféle vallásból is kis kavar, egészen a Földi anyától Istenig.

A cselekmény az első pár fejezetben igen csak jóra sikerült, amikor is olyan érzéseim voltak, te jó ég, ezt meg kiírta, mert biztos nem aki az elsőt. De a hirtelen erős kezdés után egyre csak lejjebb lejjebb csúszott a színvonal. Így a könyv közepe felé csak olvastam, de nem igen ragadtak meg a dolgok. 

Miért nem fejezetem be? Mert tudni akartam most akkor, hogy lesz itt a megoldás, ami természetesen nem volt egy eget rengető nagy dolog.

Összességében túléltem a könyvet, de biztos nem ez lesz az amit újra olvasok, hátha csak az időzítés nem volt jó, mert ezt a történetet semmi sem tudja megszépíteni.

Ha tetszett az első rész akkor biztos ez is fog, de ha már az első sem nyerte el a tetszésedet ne olvasd el, mert sajnos nem lett jobb.:)

Másrészről azért köszönet a kiadónak, hogy nem csak a sikersorozatait folytatja, hanem azokat is amíg mégis valamilyen érdeklődést mutat az olvasó közönség, nem kaszálja el rögtön. Mert biztos van akiknek ez tetszik és nekik legalább örömet okoznak.
Ld: Evermore én imádom, mindenki más utálja:D

5/2,5

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése