.jpg)
Fordította: Balogh Anna
Oldalszám: 448
ISBN: 9789635398096
A Társadalom elhagyása után, a Felkelés – és egymás – kétségbeesett keresése közben, Cassia és Ky ugyan megtalálják azt, amit kerestek, de újra elveszítik egymást: Cassia a Társadalomban kap munkát, ahonnan a Felkelésnek kell dolgoznia. Kyt a Társadalom határain kívülre vezénylik. Az eseményeket nem lehet előre megjósolni. Hamarosan azonban lehull a lepel néhány titokról, és új fordulatot vesznek az események.
A New York Times bestseller listáját vezető Matched-trilógia izgalmas befejező részében, Cassia megbékél a nehézségekkel, amikkel az egyéni szabadságot korlátozó élet elleni lázadás jár, keresi a számára korábban elérhetetlennek tűnő szabadságot, és tiszteletben tartja a szerelmet, ami nélkül nem tudna élni.
Matched trilógia
1. Matched - Egymáshoz rendelve
2. Crossed - Összefonódva
3. Reached - Célhoz érve
A sorozattal 2011 környékén találkoztam, amikor is több magyar blogon is láttam az angol könyvről értékelést, hogy milyen jó. Már ekkor felkeltette az érdeklődésemet, hogy de szeretném ezt olvasni. Végül pedig kiadta még ebben az évben a Ciceró kiadó az első részt.
Az Egymáshoz rendelve volt abban az évben számomra a legjobb könyv, annyira imádtam a történetet, a kitalált világot, a főszereplő lányt Cassiát, és még a szerelmi háromszög sem tudott zavarni. Elvakult rajongóvá váltam. Remegve vártam a második részt.
Szint úgy nézelődtem, a második rész fogadtatásáról, mivel az angolul olvasóknak már volt lehetőségük a történetet olvasni. Csalódottan tapasztaltam, hogy nem csak a magyar bloggerek, de a külföldiek is igen lehúzták. Úgy gondoltam, hogy egy fergeteges első rész után nem jöhet egy rossz második rész. Persze van rá példa, de az első rész annyira zseniális volt, hogy azt nem lehet elrontani. Aki így tud írni, csak nem ad ki a kezéből egy gyengébb kötetet.
Hát sajnos szörnyű volt a Crossed! Akkora csalódás ért, hogy nem hittem el ugyan arról az íróról és könyvsorozatról van szó. Unalmas volt, a nagy semmiről szólt, semmi történés nem volt és Ky és Cassia szerelme egy olyan csöpögésbe ment át, amikor már én éreztem rosszul magam, hogy ezt olvasom.
Mindegy fő a pozitív gondolkodás, a harmadik majd jó lesz, az első is jó volt, oké nem sikerült túl jól a második rész, miért ne lehet jó az utolsó. Úgy gondoltam, majd csak összekapja magát az írónő.... hát picikét sikerült neki, de nagyon jó szívvel tudom azt mondani, hogy a Reached ippeg belefér az egyszer olvasós körbe...
Nagyon vártam ezt a részt, jó lenne ha tudnék annyira jól angolul, hogy én is tudjam olvasni őket megjelenéskor nem pedig évek múlva. Mindegy majd államvizsga után pihenés és utána jöhet az angol projekt:D
Tehát a könyv öt részre van tagolva, ezen belül pedig külön fejezetekben olvashatjuk Xander, Ky és Cassia történetét.
Az első rész a Kormányos: Cassia visszatért a Társadalomba és osztályozóként dolgozik, emelet pedig a Felkeléshez is csatlakozott. Azt mondták neki, úgy tudja leginkább a felkelést szolgálni, ha visszatér a Fővárosba.
Ky Indivel együtt pilótaként támogatják a Felkelést, különböző városokba szállítják a ellátmányt, készülnek a ,,harcra". Ky csak Cassia miatt csatlakozott a Felkeléshez, nem hisz benne...
Ky és Cassie levelezéssel tartják a kapcsolatot, aminek is a hátulütője, hogy egyszerre több kézen is körbejár az üzenet ezért titkos rejtjelezést alkalmaznak, a másik fontos szempont pedig, hogy akár heteket is igénybe vehet mire megérkezik valamelyikükhöz is az üzenet.
Xander szintén csatlakozott a felkeléshez, amikor őt is visszaküldik a Társadalomba, mint egészségügyi hivatalnok végzi a munkáját. A Felkelést azzal segíti, hogy a nem a Társadalom által gyártott tablettákat adja be az újszülötteknek, nem a Felkelés által gyártottakat.
Ezt a rész élveztem, úgy éreztem igen, ez az, erre vártam, végre tudtam, hogy az írónő tud még írni...
A második rész a Költő: ez még nem volt igazi mélyrepülés. Három cselekményszálon futott végig a történet ami nem lenne gond. Csak a történet egy olyan irányba kezdett el haladni amit nem vártam.
A harmadik (az Orvos) és a negyedik (a Pestis): itt kezdődött a mélypont... semmi másról nem szólt a történet csak a Pestisről, a gyógyszerekről, a betegekről, a Társadalom ilyen módszerrel való megdöntéséről...
Az ötödik rész A fogoly dilemmája nahh az tényleg nagy semmi volt.
Nem tetszett ahogy a történet alakult, nem tetszett a Kormányos mind személyileg mind cselekedet ügyileg.
Nem értem miért akkor kezdődik a felkelés, ha a pestis kitör, mivel a lázadók kezében van az ellenszer. Az a fajta irány nagyon nem tetszett. Sokkal de sokkal jobbat ki lehetett volna hozni ebből a történetből. Egy olyan eseménysorozat indult el ami az én érdeklődésemet nem tudta fent tartani.
A piros tablettákkal való kavarást sem értem mire volt jó, szerintem felesleges volt. Úgy éreztem nem tudott mit kitalálni az írónő de valamihez nyúlnia kellet, várták az olvasók, hogy virítson valamint, de ez szerintem holmi kevés volt.
Ky kómában töltött részei is minek??? nem tudom mi van akkor ha kómában van valaki, de ott Indivel ez az eszmecseréi blőőőőőőőőőőőőőő.
Itt ott találtam ellentmondást a könyvben. Az egyik legemlékezetesebb az volt amikor Cassie próbál visszaemlékezni a piros kertben töltött napokra és amikor megállítják, mondja, hogy nem tud osztályozni mert, hogy dolgozik és máshol nem végezhet osztályozási munkát, csak a munkahelyén a Társadalom által kiadott feladatokat láthatja el. Még egy oldal sem telt, és azt írja, hogy neki nincs is munkahelye.... most akkor van vagy sincs???
Amin nagyon felidegesítettem magam, hogy Ky, Cassia és Xander a mozgatórugója mindennek, őket figyeli mind a Társadalom mind a Felkelés és az ő munkájukon múlik minden, mert ezt már anno látták....
Azért mondok pozitívat is Ky és Cassia nem csöpögött, nem igazán volt a szerelmi szálon a hangsúly. De az indok, hogy miért is Ky és nem Xander: ,,Nem azért, mert nem tudnám tovább szeretni, hanem azért, mert elérhetetlennek tűnik számomra" (Cassia). Huhha ez aztán a magyarázat!
Nem gondoltam volna, de tetszett amikor végre Cassia vissza tudott emlékezni a piros kertben töltött napra... ez jó volt!
Természetesen van itt fájdalom, félelem a család elvesztése iránt, sőt egy két minden ki is derül, hogy nem úgy volt az... Sajnos mindig vannak akiknek el kell távozniuk, mert 100% semmi sem lehet happy and. Ezzel nem is volt bajom.
Ez a vírusos dolgok… hát azt hittem valami jobbat fog kitalálni, uncsi volt az egész. Én nem erre számítottam, nem azt kaptam amit akartam, így még inkább rossz volt az én kis lelkemnek.
Célhoz érve??? igen tényleg, ne mond nekem, hogy ez volt a cél, mert akkor az első részben igencsak kamuztak…. a lényeg meglett az ellenszer.
A cselekmény ahogy már korábban is említettem 3 szálon fut, néha az volt a zavaró, hogy egy két nap eseményeit ölelték fel a fejezetek, utána pedig hónapokat, majd megint egy két napot. Ezáltal nem csak a helyszínek között ugráltunk, de az adott történésbe sem volt könnyű visszazökkeni, mivel igencsak rövidecskék a fejezetek. Persze tudtam követni a történet, nem erről van szó, csak zavaró volt, hogy most mikor vagyunk, mennyi idő telt el az előző ,,beszámoló" óta.
Örültem, hogy végül is Xanderrel is lett valami, nem gondoltam volna, hogy így fog történni, de ez egész jól megoldotta ezt a részt.
Az utolsó fejezet a fő botrány, valahonnan elindultak valahová, utána olvasunk a nagy semmiről a kanyonban, majd Végkőn voltak baromi sokat ahol nagyon aktívan kutatták a gyógyszert és végül ugyan oda jutottak vissza ahonnan elindultak. Nahh ez az amiért felesleges volt megírni a második és a harmadik részt. Semmi változás nem lépett érvénybe. A Felkelésbe beszivárgott a Társadalom, kb egy és ugyan az volt, akkor meg miről beszélünk, miről írt ennyit??? a nagy semmiről, olyan oldal kitöltés az egész, hogy nem tudok mit mondani róla, mert felesleges volt.
Nem gyakran fordult elő velem, hogy ilyen gondolat fordult meg a fejemben, hogy mikor lesz már vége a könyvnek??? Sajnos eléggé sokára lett…
Sajnálom, hogy így lett vége. De ezzel vége egy újabb könyv-trilógiának, ami az én váró listámat csökkenti csak:)
5/3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése