Keresés ebben a blogban

2013. április 5., péntek

Benina: A boszorka városa (Bíborhajú 3)

Könyvmolyképző Kiadó 2012

Bíborhajú sorozat 3
   1. A Boszorka fénye
   2. A Boszorka démona

Oldalszám: 344

Illusztrálta: Benina


Méltó vagy rá? Kellan Black a Sellők átkának hála beléphet a boszorkák ősi városába, Moldomusba. Az ok, amiért vállalja a megalázó szerepet, hogy kivívja a Méltóságot, mellyel elnyerheti szerelme, az egyik Utolsó, Bíborhajú Boszorka, Claire White kezét. Világok sorsáról dönthetsz, és megváltoztathatod a jövőt. Claire Moldomusba menekül legnagyobb ellensége, az apja támadásai elől. Hamarosan rá kell döbbennie, hogy a csodálatosan tiszta városban minden más, mint aminek első látásra gondolta. Az új bonyodalmak régi ellensége karjába kergetik, és onnantól kezdve kőkemény döntéseket kénytelen meghozni. Belehaltam, kiürültem, állattá váltam nem bírtam érezni többé. Victoria Cat, akit Boszorkák védelmére teremtettek mindenét elveszíti, amikor egy Testőr életét előbbre helyezi egy Bíborhajúnál. A több mint négyezer éves szolgalelkű lény története életre kel a lapokon. A Bíborhajú trilógia befejező része feltárja a mágia rejtekeit, elfújja a homályt, és beavat a titkaiba. Figyelj! Nehogy szem elől téveszd a sárkányt!

2011. februárjában találkoztam a Boszorka fényével, amitől teljesen el voltam ájulva, hogy egy magyar író tollából egy ilyen remekmű született. Benina nagyon jól használja a szavakat és egy olyan egyedi világot teremtett meg, olyan karakterekkel ami semmihez sem hasonlítható.
Sok történetnél azt érzem, hogy ezt már valahol olvastam... ennél a sorozatnál, pedig végre egyedi öltettel álltam szembe, főleg egy magyar írótól!!
Beninának van egy sajátos stílusa amivel magával tudja ragadni az olvasót.

Ezt a részt sajnos csalódásként éltem meg. Nem tudom, hogy azért mert rég olvastam az előző két részt, de úgy érzem, ez a rész kilóg a többi közül. Nem csak stílusbéli problémáim voltak, hanem olyan enyelgéseknek lehettünk a tanúi, amik eddig nem voltak. Én azért szerettem Beninát mert tetszett az ő története, ahogy elmeséli azt nekem olvasónak, átjöttek az érzelmek, voltak szép gondolatok a kitartásról, barátságról, szerelemről egyaránt. Kallen és Claire kapcsolata pedig szépen folyamatosan bontakozott ki, nem pedig meglátlak és már olyan szerelmes vagyok, hogy az életemet adnám érted volt. Ebben a részben pedig ez a varázs valahol elszállt... Sajnos előfordult, hogy olyan szavakat használt a párbeszédek során amint nem éreztem az ő tollából odaillőnek. Ettől függetlenül nem rossz, vagy valami, csak ő jobban is kitudja magát fejezni szerintem...
Meg kell említenem, hogy mivel rég olvastam a korábbi részeket, így rögtön nem ugrott be kis is az a Milan de pár fejezet után úgy éreztem, mint ha az előző részeket pár napja olvastam volna. Jó volt, hogy voltak visszautalások de éppen  csak annyi, hogy ne rontson az olvasás élvezetén, ez jól meg volt oldva.

Ahogy becsuktam a könyvet, egy olyan érzés tört rám, hogy mi történt veled Benina? Én tényleg még mindig nagy rajongód vagyok, de miért akarsz hasonlítani a külföldi ,,sztár" középszerű átlagos írókra a  nyálas enyelgéssel, a teljes mértékű önfeláldozással, a mindenkori megbocsájtással, a felsőbb rendű jóval… amivel nem is lenne gond, mert hát szeretem én az ilyen történeteket, de tőle nem ezt vártam. Számos olyan stílusjegyet érzetem benne, ami nem volt jellemző az első két részben. Igen biztos vagyok benne, hogy Claire és Kallen az előző két részben is csöpögött, de ez most olyan erőltetett volt, mint például az Evermoreban Ever és Damen párbeszédei.

A könyv felépítése párhuzamban van a több szálon futó cselekménnyel!

1. Claire: a főszál, amikor is ő szemszögéből láthatjuk az eseményeket, az ő érzelmeiről, gondolatairól olvashatunk. Claire személyiségével, cselekedeteivel nem voltak problémáim, tetszett, egy valamit kivéve... de erre még később kitérek.

2. Kallen: a másodrendű szál, aki a háttérbe van szorulva Claire miatt. Kallen félig démon és nem tartják méltónak Clairhez. Tetszett a sellős ötlet vele kapcsolatban, de nem értettem a lényegét, vagyis átjött, hogy az ő szerelmük nem a külsőségükön alapszik, hanem a belsőn, de akkor is olyan felesleges volt szerintem ez a huzavona Moldumossal kapcsolatban. Én imádtam a kemény Kallent, de most egy nyálgép volt, azt hittem csak ez első fejezetben szeretné az emlékezetemet felfrissíteni, hogy milyen is az ő szerelmük, de sajnos végig ez az erőltetett rózsaszín köd volt.

3. Victoria: mellékszál, ami pedig vitte ebben a részben a prímet. Nagyon tetszett, hogy végre megismerhettük a Cat-ek életét, sok információt megtudhattunk, de ezáltal számos kérdés is felmerült bennem, amire nem kaptam választ. Örülnék egy külön kis novellának a Cat-ekkel kapcsolatban:D
Ezen fejezetekben éreztem az igazi Beninát, újra el tudott varázsolni a szavaival, az érzelmek is teljesen átjöttek, nem volt csöpögős. Itt egy szépen felépített cselekménynek lehettünk tanúi amit megszokhattunk tőle. Én az egész könyvtől ezt vártam volna, de sajnos csak ezen fejezetekbe tudom teljes mértékben belemerülni és élvezni az olvasást.

4. Wentworth: mellék-mellékszál. Őt a második részben nagyon megkedveltem, viszont úgy érzem az ő története a második könyvel be is fejeződött. Itt is azt tudom mondani, hogy Benina próbált egy szerelmi háromszög félét megrebegtetni, de konkrét szerelmi száromszögről nem lehet beszélni, inkább egy párról és egy szerelmes férfiról aki tudja, hogy soha nem kaphatja meg a szeretet nőt, de nem is tesz azért, mert tisztában vele, hogy neki esélye sincs rá, Claire csak jó barátként tekint rá. Tetszett ennek a kivitelezése, és jó volt, hogy Kallen és Wenthworth nem nyomtak gagyi kakas viadalt Clairért.
Wenthworthoz hozzá tartozik Nice akire ő vigyázz egy darabig. Én imádom ezt a kis lényt!!!! a későbbiekben sárkányt. Sajnáltam ahogy Wenthworth bánt vele, úgy megszeretgettem volna...

Epilógus: Milanról szólt, ami arra enged sejtetni, hogy lesz még itt egy ráadás rész, amit én nagyon nem bánnék! Kíváncsi vagyok az ő történetére, főleg, hogy a végét túl összecsapottnak éreztem. Nem tudom, hogy erről, hogy még egy könyv lesz van-e valahol konkrét információ, de másoknál is azt olvastam, hogy ez volt a bevezető Milan könyvéhez és ezt készpénznek lehet venni...

A sok negatív után egy kis pozitív:) tetszett, hogy Claire és Kallen kapcsolatában nem voltak eget rengető problémák és már lejátszottuk, hogy ők együtt vannak. Oké Kallent nem akarták Moldumusba engedni, de nem volt megrendülés a szerelmükben, illetve Claire sem hisztizett, hogy most kit is kell választania mert Wentworth nem Kallen vetélytársaként jelenik meg.

Meglepődtem és nagyon tetszett, hogy végre felnőtt tartalomnak szóló részekre is volt sejtetés. Természetesen ez egy tiniknek szóló könyv, ezért vannak korlátai a szerelem kibontakozásának.... de jó volt, hogy volt rá utalás és én azt képzeltem bele, amit szeretnék. Hát én meg is tettem:D:D

A történet szépen folydogált történek az események, néha jobban élvezetem a könyvet néha kevésbé.

Mélyrepülés: a nagy csata jelenet Vulcanaval... NA NE... Ez mi volt??? Olyan összecsapottnak és erőltetettnek éreztem...  Lin és Cam miért is fordult ellene + Vulcana nagy bosszúja, + természetesen óriási 4-5 varázslattal teli harc ami alatt Claire ledönti Vulcant, + végül ő és Kallen ,,egyesülnek" 11 oldalban....

Az utolsó fejezet egy teljesen váratlan megoldási lehetőséget kínált, amely tetszett de csak ilyen meglebegtetés volt, hogy ezek után ők így élnek... Az igazság az, hogy befejezetlennek és lezáratlannak érzem. Oké tudom, hogy ha tényleg jön Milan könyve akkor biztosan nem tűnnek el a régi szereplők és ezt a mostani élet is bemutatásra kerül, de akkor is... én még olvastam volna az új életről.

Összességében csalódtam az utolsó részben, nem tudom miért lett ennyire gyenge ez a rész. Voltak jobb pillanatok és voltak mélyrepülések, de ettől függetlenül én nem írom le Beninát, mert szerintem ő sokkal jobb ennél. Nálam már bizonyított az első két könyvével, így ha Milan könyve tényleg jön akkor én vevő vagyok rá és nagyon várom!

Benina néhány rajzát közkincsé tette a könyv hátuljában, ami nekem nagyon tetszett. 
Gyönyörűen rajzol!!!!! A szereplők elképzelésével kapcsolatban majdnem egy rugóra jár az agyunk:D egyedül a Vickit képzeltem másmilyennek.

5/3,5

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése