Dream válogatás
ISBN: 9789632613062
Fordította: Komáromy Rudolf
Az utóbbi évek több meglepetéssel szolgáltak, mint amire az angyalvérű Clara Gardner valaha is számított volna.
Miután kiderítette, milyen különleges szerepet játszik a többi angyalvérű között, eltökélte magát, hogy megóvja Tucker Averyt a gonosz erőtől, amely őt magát követi… még akkor is, ha ennek érdekében mindkettejük szívét össze kell törnie. A város elhagyása tűnt a legjobb megoldásnak, tehát visszatért Kaliforniába – akárcsak Christian Prescott, az ellenállhatatlan vonzerejű fiú abból a látomásból, amely egész kalandozását elindította.
Amíg Clara igyekszik helytállni egy számára ijesztően új világban, fölfedezi, hogy a bukott angyal, aki megtámadta őt, most minden lépését figyeli. És nem is egyedül. Fenyegetően közeledik a fekete szárnyúak elleni harc, és Clara tudja, hogy végül teljesítenie kell küldetését. Az pedig áldozatokkal és árulásokkal jár.
Az Angyalsors sorozat izgalmas záróakkordjában Clarának egyszer s mindenkorra döntenie kell saját sorsáról.
1. Angyalsors
2. Angyalfény (bejegyzésem a könyvről itt)
2,5 Angyalnyár (novella)
3. Angyalvágy
2012-ben figyeltem fel az Angyalsors trilógiára elsősorban a gyönyörű borító miatt, utána jött a fülszöveg olvasása. Ekkor egy picit megijedtem mert, eddig nem igazán sikerült YA kategóriában egyedi angyalos történettel találkoznom, de adtam neki egy esélyt. Még milyen szerencse, mert teljesen elvarázsolt Clara világa.
Az Angyalfényt nagy reményekkel vártam és összességében az is tetszett, csak picit nehezen indult be. A kiadótól teljesen meglepetésként ért, hogy elhozták az olvasóknak az Angyalnyár novellát, mert mi magyar közönség sajnos nem igen olvashatjuk a novellákat. Általában rövidek mindig és gondolom én nem éri meg nekik, de hát mi meg szeretnénk ezeket is olvasni. Ilyenkor azért irigykedem az angolul olvasó könyvmolyokat.
A XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra volt időzítve a novella megjelenése, amit én akkor be is szereztem, de valahogy még nem jutottam el az olvasásáig, eddig...:)
Gondolkodtam, hogy most gyorsan bele vágjak-e a novellába, érthető lesz-e így a történet, mert még ha csak egy kis rövid történet akkor is lehet, hogy nem fogok érteni dolgokat. Úgy döntöttem, majd az Angyalvágy után, inkább rögtön neki is estem.
Ha még nem olvastad a novellát, no para! Lesznek utalások Olaszországra, de amennyi információra szükség van annyit elmond Clara, hogy mi is történt ott, vagy ki volt ott.
A történet ott kezdődik, hogy Clara készülődik a főiskolára, Kaliforniába a Stanford egyetemre Billy segítségével. Egy röpke pillanatra Wendy is feltűnik a színen, sőt még a későbbiekben is, bár nem sokat tesz a történethez, de mégis örültem neki, mivel az első részben nagyon megkedveltem őt. Olyan kis szeleburdi, hebrencs lány akinek óriási szíve van és mégis felülemelkedik a Tucker dolgon Clarával kapcsolatban. Jó barát aki segíti amiben tud, akár egy jó beszélgetéssel vagy ha csak pár órára is de Clara picit hétköznapi lehet mellette, nem kell az angyalos ügyeken stresszelnie magát...
Clara, Angela és Christian közösen mennek az egyetemre, mivel a látomásukat követik mindannyian. Tudják, hogy nem élhetnek hétköznapi életet és megvan az oka amiért az egyetemre jöttek, de nem hanyagolják el a sulit.
Tetszett, hogy egy picit belecsöppenhettünk az első egyetemi évükbe, amikor a gólya avatások, az ismerkedések, a szobatársak, az órák.... minden új.
Clara és Christian kapcsolatán nagyobb most a hangsúly mint az eddigi kötetekben. Igen érezhető a szerelmi háromszög szárnypróbálgatásai, de ahogy korábban is említettem már a második rész olvasása utáni bejegyzésemben, ez nem egy erőltetett szerelmi háromszög. Nincs a számba rágva, hogy Clara mennyire oda van Christianért, de még Tucker-re gondol, nem áradozik a gyönyörű szeméről, testéről és a többi nemű csöpögést is jó messzire elkerüli az írónő. Ez azért jó mert igen érezhető, hogy itt Christian az aki szeretné Clara-t ad neki nagyon sok időt. Clara közeledése számomra mindig baráti jellegűen jött át, igen volt egy randi is de nem ment...
Úgy, hogy kivételesen erre a két fiú egy lány dologra egy rossz szavam sincs.
Angela (aki nekem valamiért Angelika... hát majdnem ugyan az:D) egy csúcs arc, pörög mindig, nyomoz, szereti beleütni az orrát mindenbe... de ebben a részben más lett... bevallom egy ilyen eseményre nem is gondoltam, annyira váratlanul ért, hogy teljesen le voltam döbbenve, hogy akkor most mi is lesz, ezt most miért is csinálta az írónő? De ahogy szépen haladt a történet szépen kerekké vált az első résztől az utolsóig az egész történet, nem csak emiatt, de ez is szerepet játszott benne.
Pár új szereplővel is bővült a könyv inkább az egyetem miatt, de Asael, Lucy és Phen inkább a fontosabbak.
Jeffrey története is teljesen meglepett, ő volt az egyetlen aki tiltakozott az angyal lét ellen és teljesen új életet kezdett. Clara próbálja picit közelebbivé vinni kettőjük kapcsolatát, de Jeffrey inkább maradna a tartsuk a kapcsolatot, de ne szólj bele az életembe. Nem igazán tudtam elképzelni őt hogy fogja az írónő visszavinni a főszálhoz... miután már kiderül egy két dolog Asael gyerekei személyéről akkor már kapizsgáltam valamit. Sajnáltam Jeffrey-t hogy ő mennyire ki akar maradni a buliból és mégis ő az aki már sokkal régebb óta benne van mintsem hogy gondolta volna és sokkal inkább nyakig mint bárki más.
Michael is feltűnik, tanítja a kis dodraus angyalkákat. Ez a dicsfénykard nagyon tetszett, picit először a Jedi kardra asszociáltam:D A teleportálásos dolog is jó ötletvolt, ez által nagyon jól érezhető volt, hová is húz Clara szíve mindig, még akkor is ha nem oda kéne mennie, de valahogy mindig ott bukkan fel.
Az eleje megint kicsit lassabb folyású, de amikor megtudjunk Angelával mi a helyzet, onnantól kezdve menthetetlenül végig kell olvasni, esélytelen a könyv abbahagyása.
Relatíve sok időt dolgoz fel a könyv, ahogy már a korábbi kötetekben, de itt valahogy mégis többet, most pontosan nem is tudom mennyit, de volt hogy hónapokat ugrottunk.
Nem igen emlékszem könyvre, ahol ennyire elkaptak volna az érzelmek. Bekönnyeztem... a vége nagyon durva... én csak olvastam... éreztem, hogy ne... megszakad a szívem... ne.... éppen ebéd közben olvastam, így gondoltam nagyon jó lesz ha itt elkezdek bömbölni... de azért pár csepp kicsusszant...
Tessék lássák én teljes mértékben elégedett vagyok a végével! Itt még tudnék nagyon sok mindent mondani, de azzal nagyon sok dolgot lelőnék, így inkább privátba kibeszélném ezeket a részeket:D
Ettől függetlenül nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon tetszett. Tökéletes befejezése a trilógiának.
Amit kiszeretnék még emelni, mert nagyon sok sorozat befejezésekor ezt hiányolom, hogy oké minden rendben, meghalt a főgonosz, megoldódik a probléma, csók és kész vége. Oké ez így tök jó, de hát nekem ne egy csókkal legyen vége. Hát itt nem azzal van, imádtam, hogy bepillantást kaphattunk a későbbi életükbe akár csak egy fejezet erejéig, de mégis egy teljesen más hangulatot adott az egész trilógiának, hogy ez az egy fejezet megírásra került. Valahogy így tényleg azt érzem minden rendben, mindenki megtalálta az útját.
Összességében egy fenomenálisan jó sorozat, ami számomra kiemelkedik a YA angyalos történetek közül, mert van cselekmény, érzelmek, leírások, magyarázások és nincs felesleges csöpögés, bugyuta kérdések, felesleges szereplők. A második könyvet sem mondám gyengébbnek, mert ott is megvan az oka, hogy miért lassabb kicsit az eleje, inkább úgy fogalmaznék, hogy az akciódússág később kezdi el felpörgetni a cselekményt, nem úgy mint az első illetve a harmadik könyvben. Ez a történet szerintem nem csak tini fejjel élvezhető, a felnőtteknek is tökéletes kikapcsolódást nyújthat. Úgy hogy anyukák tessék két legyet csapni egy csapásra, ajándék a lányuknak, utána kikapcsolódás anyának:)
5/5
A trilógiára összességében: 5/5
A könyvet köszönöm szépen a Maxim kiadónak!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése