Ulpius-ház 2013
ISBN: 9789632548203
Oldalszám: 254
Fordította: Szabó Olimpia
ISBN: 9789632548203
Oldalszám: 254
Fordította: Szabó Olimpia
Átmenetiség. Ezzel a szóval jellemezhetném az életemet az utóbbi néhány évben. Átmenetileg dolgozom, amíg meg nem szabadulok innen. Átmenetileg a kisöcsém anyukája vagyok, mivel anyánk szart sem törődik velünk. És átmeneti csajszi vagyok, mert könnyen megkaphat bárki. Legalábbis a pletyka szerint.
Most éppen Drew Callahan átmeneti csaja vagyok. Ő az egyetemi futballcsapat sztárja, és körülrajongják. Gyönyörű és édes srác – és rejtőzködőbb, mint én. Ő vezetett be engem ebbe a hamis világba, ahol láthatóan ki nem állhatnak engem. És ahol mindenki akar tőle valamit. Bár az egyetlen dolog, amit, úgy tűnik, ő akar, az…
Én vagyok.
Már nem tudom, mit higgyek. Csak azt tudom, hogy Drew-nak szüksége van rám. És én mellette akarok lenni.
Mindörökké.
Hogyan is akadt a könyv a kezembe? Ajándékba kaptam még tavaly:)
Az elmúlt három olvasmányomért nem voltam túlon túl oda, ezért gondoltam, hogy itt az ideje kipróbálni ezt a NA-t. Mi is ez az New Adult, pontos meghatározás nincs, idősebb korosztálynak szól, akik már nem tinik de nem is felnőttek. Az életkor meghatározást megnéztem, de van ahol 15-30-ig írták, míg másik helyen 18-25-ig. Úgy gondolom inkább ez a második jobb lehet, bár én kitolnám 30-ig de lehet akkor már túl nagy lenne a sáv. Bár nekem ez soha nem volt mérvadó, hogy hány éves korosztálynak ajánlják a könyvet. Mivel oda vagyok én egy két meséért is, ezzel szemben olyan felnőtt könyv is van amitől borsózik a hátam. Tehát gondoltam, itt az ideje bele vágni ebbe a besorolásból. Úgy gondoltam, ez annyiban tér el a YA-tól, hogy igen egyetemisták a főszereplők, illetve a szex is nyilvánvalóbb, így lesz egy két ilyen nemű esemény is a történetben. De nem tudom, hogy csak ez a könyv, de remélem nem érvényes az össze NA könyvre hogy erotikus. Nekem kicsit nagyon az volt. Vagy inkább a megfelelő szó rá, hogy sokkal kevesebbet vártam. Ha konkrétan az aktus nem is történt meg, volt előjáték rendesen....
Két szemszögből olvashatjuk a történetet, ami azért volt jó mert egy adott szituációt mind a két fél részéről átélhettük, ezáltal a tettekre okot adó érzelmekre nagy hangsúly került.
Drew és Fable kapcsolatának kibontakozás a fő szál. Már az első oldalak után tudtam, hogy ez lesz a végkifejlet és a legvégén lévő utolsó fejezetben történtekről úgy vélekedem egyenlőre, hogy jó húzás volt, bár másrészről egy újabb második rész, húzzunk le még egy bőrt a történetről, viszont tény ez még nincs teljesen lezárva. Az előbbi pár mondatból is jól látható, hogy egyet is értek a folytatással meg nem is. Ez a könyv két ellenpólust váltott ki bennem. Egyik részről megértek dolgokat, más részről pedig kifogásolni is tudom ugyan azt. Magamban sok az ellentmondás ezzel a könyvel kapcsolatban. Egyes részeket izgalommal olvastam, míg más részeket szenvedésnek éltem meg. (Folytatásról később).
Sem Drew-nak sem Fable-nek nincs egyszerű élete. Mind a kettőjüknek megvannak a maguk problémáik és az álarcuk amit a külvilágnak mutatnak. Ég és föld a két ,,fiatal" de mégis megvan a kapocs kettőjük között. Nem is hasonló a sorsuk, problémájuk, de lényegében két ,,sérült" lélek talál egymásra, amikor is nem kell félni a másik elítélése miatt, adott tettekért, mert ha nem is ugyan azokat tette a másik, akkor is át tudja érezni.
A legnagyobb érzelmi vívódásai Drew-nak vannak, viszont mivel két szemszögből olvashatjuk ezeket, érthető mind a két oldal. A vele kapcsolatos történet szomorú és borzasztó. Nem okozott nagy fejtörést, hogy rájöjjek mi is lehet a probléma. Tetszett, hogy Fable-nek is leesett és szépen majdnem mindenre magától rájött. A Vanessával kapcsolatos dolgot sem volt nehéz kitalálni és csak azt vártam, Adele mikor mondja meg.
A történetben eléggé kevés a szereplő a két főhősön kívül, de mégis az apró szereplésük komoly ,,károkat" okoznak.
Egyik részemnek nagyon tetszett a történet, leginkább ahogy Drew oldódik fel. Már részről untam, hogy most akkor ez valós? vagy színjáték? valós? nem színjáték? de ez most komoly volt?... egyszer az Drew akarja, aztán Fable löki el és így tovább. Túlon-túl soknak tartom ezt a macska egér játékot, szerintem már a felénél befejezhették volna ezt. Ezzel szemben amikor Drew a ,,démonjaival" küzdött és amiatt üldözi el Fable-t tetszett.
A történet nagyon jól van megírva, érezhető a feszültség mind a kettőjük között, nem csak szexuális téren. A valós problémák és lelki válságok és jól átjöttek.
Drew-t sajnálom, de nem sikerült őt megkedvelnem, mert ezzel a nagyon bezárkózom dologgal kicsit negatív számomra. Persze nem tudom, hogy én hogy viselkednék az ő helyzetében, de lehet, hogy tényleg el kéne fogadnia mások segítségét és nem pedig a rosszat nézni.
Fable: annyira nem érzem a ,,kurvás" oldalát valósnak, nekem valahogy a kettő nem jön össze, aki éjjel nappal dolgozik, felneveli a kis öccsét az anyja helyett, mivel anyuci alkoholista pasifaló, de közben ő a ,,város" kurvája számomra nagy ellentét.
Összességében tetszett is meg nem is, nem hiszem el, hogy ez a negyedik könyv ami megint csak nem tudott lehengerelni. Biztosan folytatom, mert tetszik a komoly háttér történet és az érzelmek!
A folytatásra vissza térve, jó hír, hogy a következő részt elvileg idén áprilisban el is hozza nekünk az Ulpius-ház, de mint mindig megnéztem goodreads-en a folytatás hány részből is fog állni. Eléggé lehengerelt, hogy eddig 4 része van a történetnek + egy novella. Mivel még nem olvastam a második részt és nem tudom milyen irányba fog menni a történet, így nem vonok le következtetést arra vonatkoztatóan, hogy túl húzza-e, majd a második után alkotok erről véleményt.
5/3,5
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése