Fordította: Kovács János
ISBN: 9789632542911
Oldal: 440
Halhatatlanok alkonyat után 2
Évszázadokkal ezelőtt egy lidérces éjszakán Sebastian Wroth vámpírrá
változott. Telve gyűlölettel és örök magányra kárhoztatva nem sok
értelmét látja az életnek, amíg egy gyönyörű és veszedelmes teremtés el
nem jön hozzá, hogy megölje. A Dermedtszívű Kaderin két imádott
leánytestvére a vámpírok áldozatává vált, azóta a valkűrnek nincsenek
érzései. Mégis valahányszor találkozik Sebastiannal, újult erővel támad
fel benne a kéjvágy, és képtelen véghezvinni küldetését. Sebastian és
Kaderin menthetetlenül egymásba szeretnek, és közösen titokzatos
ereklyék nyomába indulnak ősi sírokon és katakombákon át, akár a
történelmet is újraírva, hogy elnyerjék az örök boldogságot. Ám eljön a
pillanat, amikor Kaderin választásra kényszerül; szerelem vagy család,
élet vagy halál.
Nem voltak nagy elvárásaim a könyvvel kapcsolatban, de mégsem azt kaptam amire számítottam. Az első részhez képest picit csalódás volt a könyv, mert ott a karaktereket nagyon megkedveltem, itt viszont ez nem sikerült.
Egy pár szót írnék a Valkűr rendről és a valkűrökről, mert ez a rész egy harcos valkűr és egy vámpír egymásra találásáról szól.
A valkűrök a föld elektromos energiájával táplálkoznak, hatalmas, kollektív erőforrássá alakítva azt, amelyet felfokozott lelkiállapotukban, villámcsapás formájában juttatnak vissza. Vagyis semmilyen ételre nincs szükségük. Természetfeletti erővel és gyorsasággal rendelkeznek. Mint minden hősnek van egy gyenge pontja. Az ő csoportjuknak a csillogó tárgyak és az ékszerek ezek, melyek megbabonázzák őket. Harcos szüzeknek is nevezik őket, együtt élnek Val Hallban mint egy nagy család. Ők is a Horda ellenségei.
Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a sorozathoz kapcsolódó novellát, mely ebben a részben is szerepet kapott, utalások által illetve a vámpír így ágyazódik be a cselekménybe. Mert Myst (valkűr) egy vámpírba szeretett bele és így egy külön novellát kaptak, hogy megtudjuk az előtörténetüket is. Nikolai Myst párja akinek a testvére Sebastian.
Nagyon röviden annyi a történet, hogy Nikolait a megtagadók csoportja átváltoztatta, ő pedig a háborúk és az éhinség miatt a testvéreit is. Egyik testvére Sebastian, aki több évszázada nem képes elfogadni, hogy vámpír vált belőle. Családi ,,várukban" éli mindennapjait semmit tevéssel és keresi az élet értelmét, míg egy nap meg nem jelenik Kaderin, a harcos valkűr, hogy elpusztítsa őt. Kaderin egy szívtelen gyilkos, akinek nincsenek érzése, és rakat számra gyilkolja a vámpírokat. Egy kis fanatizmusa is van Kaderinnek, hogy letöri áldozatai szemfogát és ezeket ereklyeként megtartja.
Ahogy már a korábbi részben is megtapasztalhattuk az első találkozás idején meg is történik az első erotikus együttlét (nem konkrét sex). A vámpíroknak arájuk van, így Sebastian rögtön felismeri Kaderinben az ő aráját és Kaderin is érzi, hogy vonzza valami a férfihez. Természetesen Kaderin ellenáll a férfinak, mivel gyűlöli a vámpírokat így elképzelhetetlennek találja, hogy egy vámpírral bármilyen nemű kapcsolata is legyen.
Nagyon tetszett a Talizmán Kupa, ezt 250 évente rendezik meg Riora Istennő vezénylésével. Az utolsó 5 alkalommal Dermedtszívű Kaderin lett a győztes, így nagy esélyesként szállt újra ringbe. A kupa lényegét nem tudnám másképpen jól elmagyarázni, mint a versenyfutás a világ körül című valóság show. Amikor is a résztvevőknek megadott helyszínekre kell utazniuk és valamilyen feladatot elvégezni illetve valamilyen dolgot megszerezni. Kiemelném, hogy Magyarországon is jártak, így ez egy plusz pont és képzeljétek nálunk található az egyetlen hely ahol öngyilkos lehet egy halhatatlan! Az egész verseny nagyon jól fel volt építve. A karakterek és a helyszínek nagyon tetszettek. Izgalmas volt, változatos, nem csak mentünk mendegéltünk mert attól én néha a falnak megyek, hanem mindig történt valami a helyszíneken.
Kaderint nem hagyja békén a vámpír így ő is benevez a kupára, hogy majd ő megnyeri a szeretett Kaderinjának. Kaderin egy érzéketlen nő, és tudom, hogy itt direkt erről
van szó, de nekem sok volt belőle. Az első részben még csíptem, hogy
milyen egyedi, ebben a részben rá kellet jönnöm, hogy mindenkinek őt
kell sajnálnia, ő a szerencsétlen akivel szörnyűség történt a múltban.
Ha valaki több mint 2000 éve él akkor biztos történtek olyan dolgok
vele aminek nem örül, de túl éli. Sebastian meg a nyálgép minden
mennyiségben. Akármit megtehetett vele Kaderin, olyan volt számomra mint
egy papucs. Én a pasi helyében már úgy otthagytam volna, hogy még a porfelhőket sem látja utánam.
Nix a ,,jós" valkűr nem kapott nagy szerepet a könyvben, de oda vagyok a karakteréért. Egy megfejthetetlen, lüke, bolond nő. A szövegei nagyon jól meg vannak írva.
Regin is nagyon szimpatikus, az ő dumája se semmi, itt ott úgy nevettem a szövegein, hogy csak na.
Jó volt még, hogy az írónő nagyon jól előkészítette a következő részt ami Bowenről fog szólni. Folyamatosan benne van a fővonalban, az én kíváncsiságomat nagyon felkeltette akkor, hogy milyen is lesz az ő storyja.
Tényleg a cselekmény és a történet tetszett, de a nyálgép és az megkaphatatlan nekem nagyon nem jött össze. Az igazság, hogy a szerelmük kialakulásánál az egyéb események jobbak voltak.
Ahogy már korábban említettem már a harmadik részt olvasom, (kb 30 oldal van még belőle), így tuti folytatom a sorozatot.
5/3,5
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése