Kresley Cole: Vámpírharc - Halhatatlanok alkonyat után 3

Ulpius ház (2010)

Fordító: Gazdag Diana

ISBN: 9632543024

Oldal: 432

Halhatatlanok alkonyat után 3

Csókja könnyű…
Érintése ellenállhatatlan…
Bowen MacRieve, a Lykae klán harcosa kis híján belepusztul, amikor elveszíti az egyetlen neki rendeltetett nőt. A kegyetlen vérfarkas szíve jéggé fagy, nem osztja meg ágyát senkivel – míg össze nem hozza a sors ellenségével, és legsötétebb vágyai lángra gyúlnak a vadító találkozástól. Amikor a gonosz erők a lány ellen szövetkeznek, a harcos minden erejét latba veti, hogy megmentse őt.
Ellenállhat-e a lány a testét-lelkét követelő Bowennek, vagy mindent kockára tesz harcias védelmezőjéért, ha sikerül legyőzniük az őket körülzáró gonoszt?
Kresley Cole számos országban megjelenő bestseller regényeit fergeteges akciók, ördögien szenvedélyes szex és lenyűgöző szereplőgárda jellemzi. A világhírű sorozat az olvasókat egy varázslatos és démoni világba vezeti, ahonnan nincs visszaút.

Így a harmadik könyv után, mondhatom elégedett vagyok a sorozattal. Minden sorozatban vannak gyengébb részek, illetve kiemelkedőbb részek. Van akinek ez van akinek az tetszik, hát mások vagyunk. De összességében kiemelkedik a tömeg vámpír könyvek közül a sorozat és bekerült a kedvenc íróim közé Cole. Nagyon remélem, hogy mielőbb kiadják a sorozat további részeit is, illetve a novelláknak is nagyon örülnék.

Pár dologgal azért nem vagyok megelégedve, illetve nem is értem. 

- Miért is fordította más-más a sorozat részeit?

Sajnos néhol észre vehető, hogy egyes szavakat másnak fordít mint a másik. Ez olyan esetekben jelentkezik amikor egy régebbi szerelmes párról van szó és a vámpírnak nem arája van hanem társa, ami meg a lyke-nek van... nem nagyon zavaró, de itt ezeknek a szavaknak külön jelentésük van, így jó lenne erre azért oda figyelni. Azt mondjuk megérteném ha az első rész fordítása nagyon rossz lenne, vagy valamelyiké és azért lesz lecserélve a fordító. De tényleg 1-2 értelmetlen mondaton kívül nagyon nem tudok mibe belekötni, mert hogy ez elfőrdul és tényleg az első 2 részből nem is emlékszem rá, hogy volt, de a 3-dikban egyre kifejezetten, de sajnos nem tudom felidézni szó szerint.

- A címekkel nem vagyok nagyon kibékülve:

Az első részhez igen passzol a vámpír címszó, de miért is éhség??? Talán azért, mert ivott a társából, de ez a második részben is volt...nem értem. A második rész vámpírszerető, ennyi erővel az első részé is lehetett volna az, itt is stimmel a vámpír szó, de nekem neeem passzol a könyvhöz egyik sem. A harmadik a teljes kiakadás, vámpírharc. Már bocsánat hol a tökömbe voltak ebben vámpírok??? Vagy csak én olvastam a démonokat, lyke-t, boszorkányt félre. Igen Emma szerepelt mint vámpír, meg Sebastian is, de 10 oldalnál nem többet. Szint úgy nem illik a könyvhöz ez a cím se, mint a többihez. Talán eddig azért is nem olvastam ezt a sorozatot, mert a címek csak vámpírokról szóló történetet sugalltak (persze ha valaki olvas fülszöveget, láthatja, hogy vannak más lényeg is), de nekem az jött le mind a borítóról, mind a címről, hogy ebben csak vámpírok vannak és őszintén egy időben megcsömörlöttem a sok vámpíros történettől amiket olvastam, így nem is vágytam csak full vámpíros történetre (új írótól akitől még nem olvastam).

Ahogy néztem a további címekben is szerepel a vámpír szó, és igen végül is megtudom így különböztetni más könyvektől a sorozatot, de nem tudok vele kibékülni, egyetérteni! Végül is abban az időben a vámpír szóval minden könyvet el lehetett adni, egy jó marketinggel.

- Mi ez a borító???

Igen, érzéki, színes és miután az ember végez a történettel rájön, hogy nagyon jól lefesti a két főszereplőt, de szerintem csúnya. A kék, piros, lila még jó mint szín, de ezek az árnyalatok, valahogy taszítottak tényleg. Bevallom, hogy a borító alapján egyáltalán nem éreztem késztetést, hogy elolvassam a könyveket. 

- Bűvös 30-33 oldal!

Feltűnt, hogy a harmadik részben kisebb a betű, gondoltam biztos hosszabb a történet, és bele kell férni X oldalba. De nem! Én megfejtettem :) , miért is lett kisebb a betű! Az első erotikus jelent a 30-33 oldalon található. Bezony!!!! Mind a három résznél, tessék, lássék, olvassék, így van. Ez nagyon megmaradt, hogy már ilyen kevés cselekmény után egymásnak is esik a két ismeretlen (6 ismeretlen a harmadik rész után:D), de így van:D

Ennyi elmélkedés után térjünk rá Bowenre és Mariketára:)

Bowen MacRieve Lachlain unokatestvére, így természetes, hogy lyke. A korábbi két részben szerepet kapott már, kisebb-nagyobb jelenetek erejéig, és így már megismerkedhettünk vele. Így örültem, hogy a könyv az ő történetét fogja bemutatni. A második részben nem volt jó szerintem, hogy egyszer csak Sebastanról olvastunk, azt sem tudtam kicsoda, micsoda. Igen tudom, hogy mindig minden kiderül, de egy vadidegen volt, mint minden könyvben az elején a szereplők. ÁÁÁ nagyon nem bírom őket, még most is erre tudok csak gondolni.

Köztudott, hogy Bowen elégé régóta elveszítette a párját, sőt saját maga keze által végzett vele. Ezért indult a Talizmán Kupán, hogy a fődíjjal visszahozhassa a párját. Amint meglepődtem és nálam nagy találat volt, hogy a történet nem ott folytatódott ahol a második rész abba maradt, hogy valaki menjen vissza Bowen-ért. Nem, Nem. Ott folytatódik, hogy vissza megyünk picit az időbe és újra a Kupa világát élvezhetjük. Természetesen sokkal kevesebb és rövidebb időt töltünk a Kupán, nem úgy mint az előző részben, ahol a cselekmények 80% ott zajlott.

Az egyik kincs megszerzése alakalmával többen is összefognak, ekkor ismerkedik meg Mariketával (boszorkány) tüzetesebben:) De nem úgy sülnek el a dolgok, ahogy várták...

Mint mindig van valami csavar a dolgokban és úgy imádtam ebben a részben, hogy annyi csavar volt, én meg csak kapkodtam a fejemet, hogy te jó ég:)

Mariketa: születése előtt megjósolták, hogy ő lesz a Hőn Áhított, a Boszorkányok Házában az utóbbi évszázadok legnagyobb boszorkánya. De azt is megjósolták, hogy egy hím a Szövetségből, majd megkísérli elválasztani őt a Házától, ezért hogy ez ne következhessen be folyamatosan álcázza magát köpönyeggel és mágikus bűbájjal. Így el tudja változtatni a külsejét és a hangját, hogy ne találhasson rá az a férfi.

Tehát Bowen, Marikete és mások összefognak, hogy megszerezzék azt a tárgyat....

Bowenek sikerül is, de a többieket bezárja a barlangba...

Ekkor új szereplőkkel ismerkedhetünk meg: Rydstrom  (ex démon király), testvére Code, Tierney és Tera az íjászok. Rydstrom számomra egy apuka volt, aki Mariketára vigyázott, Code pedig a don huan aki azért, hogy borsot törjön Bowen orra alá, ráhajt Mariketára. A két harcos pedig a védelmezők.

Rydstromról és Coderól többet is megtudhatunk a könyv olvasása során, de a két íjászról kb ennyit tudnunk meg, amit fentebb leírtam.

Örültem az új szereplőknek, egy kis vérfrissítés mindig jól jön. Jól megoldotta az írónő, hogy a korábbi párocskák is szerepet kaptak a könyvben, így nem kell róluk teljesen elfeledkezni, aminek én nagyon örülök. Persze tudom, hogy X rész után már nem lehet mindenki benne a könyvbe, de ki tudja??? Szeretek pozitívan csalódni:D

Mariketa úgy osztotta Bowent, hogy sírtam a röhögéstől. Egy tökös, talpra esett csaj, Bowen pedig a hős szerelmes (néha nagyon csöpögött de még bele fért), aki akkor is megszerzi magának a lányt és mindent megtesz érte. Sok az esemény és szerencsére nem csak mennek, mendegélnek az erdőben a korábban említett kis csapat, hanem folyamatosan vannak események: harc, vita, erotika... minden ami kell.

A végére annyira összetett történetet kaptam, amit bevallom nem vártam. Nagyon jó fel volt építve az egész cselekmény, minden egyes apró információ morzsának megvolt az oka. Csak kapkodtam a fejem, hogy azta-paszta, ne már.. természetesen ezt mind pozitívan, mert egyáltalán nem várt események történtek.

Ami nem tetszett, hogy Mariketa 10 oldal alatt megtanulja használni a képességét, amit még 23 év alatt sem sikerült kordában tartania, most meg első osztályúan használja... Itt volt pár fejezet amit összecsapotnak éreztem, és hogy már nagyon be akarja fejezni az írónő. Így az utolsó 50-60 oldal nem nyűgözött le annyira. Jól ki voltak találva a fordulatok, de annyira érezhető volt, hogy szabadulni akar már az írónő ettől a résztől.

Regin és Nix pajti is szerepelt szerencsére a könyvben. Nagyon várom már az ő történetüket, ha egyszer kiadják.... Reginnek és Nix-nek olyan dumája van, hogy ketté áll tőle a szemem, hogy lehetnek ilyen lükék:)

Összességében örülök, mert azt kaptam amit vártam. Kedvelhetőek volta a karakterek, nem idegesített egyik sem, élveztem az egymásra találásuk minden sorát. Valahogy még is hiányzott nekem valami kis plusz, amit nem tudok megmondani, hogy mi.

5/4.5