Keresés ebben a blogban

2014. március 17., hétfő

Lauren Oliver: Rekviem (Delírium-trilógia 3.)

Ciceró könyvstúdió 2013

ISBN: 9789635398119

Fordította: Heinisch Mónika

Oldalszám: 362


„Lehet, hogy megőrjítenek minket az érzéseink. Lehet, hogy a szerelem tényleg betegség, és sokkal jobb lenne nélküle. Mi azonban egy másik utat választottunk. Végeredményben ezért szöktünk el a kúra elől: hogy szabadon választhassunk. Abban is szabadok vagyunk, hogy rosszul döntsünk.”

„Ki akartak füstölni minket, a múltba száműzni. De még mindig itt vagyunk. Ráadásul minden nappal egyre többen leszünk.”

A Delírium-trilógia befejező kötetében Lena az Ellenállás teljes jogú tagjává válik. A Káosz című részben előkészített lázadás nyílt forradalommá növi ki magát, és Lena a harcok kereszttüzébe kerül. 
A Rekviemet egyszerre olvashatjuk Lena és Hana szemszögéből. Egymás mellett élnek, mégis falak választják el őket, egészen addig, amíg sorsuk útjai keresztezik egymást…

Sorozat kötetei:

0,5 Annabel novella nálunk sajnos nem jelent meg
1    Delírium
1,5 Hanna novella nálunk sajnos nem jelent meg
2    Káosz
2,5 Raven novella nálunk sajnos nem jelent meg
3    Reviem
3,5 Alex novella nálunk sajnos nem jelent meg


2012 januárjában fogtam a kezembe a Delíriumot, mely nem volt rám akkora hatással mint vártam volna. Egyszer olvasós könyv, semmi pluszt nem éreztem vele kapcsolatban. Gondoltam én ebből még bármi kisülhet így folytattam a második kötettel 2012 novemberében. Mindenki el volt ájulva a könyvtől, én is az utolsó fejezetig... Akkor olyan szinten kiakadtam, dühbe gurultam, hogy ennyi időre volt szükségem, hogy megbocsátsak és neki álljak a sorozat befejező kötetének.

Azért rossz így látni, hogy a sorozat fele kb meg sem jelent nálunk... nem tudom megéri-e reménykedni, hogy egyszer olvashatom-e a novellákat...

Motivációként felvettem az idei várólista csökkentésbe is és így legalább még egy sorozatot befejezek:) eme könyv elolvasásával.

Ez a könyv volt a trilógia legjobbja, olyan szinten faltam a lapokat és csak kapkodtam a fejem, hogy te jó ég az írónő mennyire zseniálisat alkotott... 
Itt az ébren maradással kellet küszködnöm, hogy nahh még egy oldalt, jaj még egy oldalt el kell olvasnom! Olyan izgalmakkal teli a könyv, hogy nem is mertem volna remél, hogy így le fog kötni.

Az elején éreztem, hogy hohóó rég volt már az előző kötetek olvasása, meglepően sok karaktert nem is tudtam beazonosítani, hogy régmúltból ő miért is fontos, (ők a vadonbéli karakterek). Mindegyik annyira egyforma volt, senki nem lépett elő a tömegből Lena szemszögéből... Ki az a Szeder? Sarah? Holló? Tövis és Vadász megvoltak de a többiek... látszik mennyire el akartam felejteni a második részt:D

Lena szemszögéből kezdőik a történet, ott ahol az előző abba maradt, bandukolnak a Vadonba és próbálják eldönteni hová is menjenek.

Majdnem felsikoltottam a HÉV-en, amikor a második fejezethez értem és megláttam Hana nevét. Szerettem az ő karakterét a Delíriumban, a másodikban nagyon hiányzott számomra. Sokkoltak a vele kapcsolatos hírek...

Két szemszög alapján olvashatjuk az eseményeket, tetszett, hogy apró utalások voltak, hogy egyazon időben játszódik a történet. Sokkal izgalmasabb volt számomra Hana karaktere, története. Egy másik világban léphettem be, ahol folyamatosan történnek az események, kérdések merülnek fel, melyet neki kell megválaszolni. Apró pici nyomozás, hogy nem minden fenékig tejfel az új férj jelölt fején...

Lena fejezetei nem voltak túlon túl mozgalmasak, mentünk mendegéltünk. Alex és Lena gyorsan lezárt a dolgot kettőjük között, de sajnos várható volt, hogy nem lesz vége... Julian ott volt mindig Lena mellett, de hát tudni lehet nem ő lesz a number 1. Bár erre még később visszatérek...

Egy részt szeretnék nagyon kiemelni, amikor Grace-t megtalálja Lena, az nagyon szépen volt megírva, úgy meghatódtam, olyan édes az a kislány. Most már tényleg ne engedje el Lena a kezét...

Dongó vagyis Annabel Lena anyukája nem tipikus mami karakter, annyira nem is volt főszerepben mint gondolni véltem. Azért picit őt is megismerhetjük, de a szakadék mindig ott lesz kettőjük között.

A fordítással kapcsolatban egyetlen megjegyzésem lenne, ami lehet hogy az eredeti könyvben is így van, hogy nagyon nem odaillő szavak voltak egy egy mondatban.
PL: Jó lenne ha kivérezném magamból az érzéseket.
Hát nem tudtam, hogy az érzéseket ki lehet véreztetni magunkból... annyira sok nem volt ilyen, de ez az ami nagyon megragadt.

Az a baj, hogy megint annyira felháborodtam, pedig egy csöpögős nyálas értékelésre készültem... Amikor befejeztem a könyvet (pár napja) olyan düh volt bennem, mint az előző résznél. Csak szidni tudtam, egy jó gondolatom nem volt a könyvről. Így ma már kicsit szofisztikáltabb, nyugodtabb hangvételű értékelést sikerült összehoznom, pozitívumokkal is:D

De térjünk is rá az újabb kiakadásomra! Ahogy körbe néztem már megint csak én nem vagyok elégedettlen... lehet tényleg velem van a baj:D nahh jó nem, mások vagyunk, én megint dühös lettem... miért is?

Kedves Lauren Oliver azok a fránya utolsó fejezeteid! Mi volt ez???? Hát nincs itt semmi, lógunk a levegőben. Igen nagyon szép gondolatok voltak benne, de akkor is, most mi lesz? Nincs lezárva egyáltalán. Oké oké SPOILER bontják a falakat Portlandbe SPOILER VÉGE és így lett vége.
Meg hát Julian és Alex, oké megbeszélték, hogy nem engedik el egymást, de az utolsó fejezet arra mutat rá, hogy még nem tuti, hogy Alexes kapcsolat sem. Kérem szépen döntsünk már, hogy A fiú vagy B fiú? Miért olvastam el ezt a három részt, hogy Lena képes legyen dönteni, de nem sikerült... Oké kb rá tudom fogni, hogy döntött de az nekem nem elég!
Az nem igaz rá, hogy összecsapott, mert nagyon szépen egybe ért a két szál és baromira tetszett. De akkor is ez az az utolsó fejezet, hát kérem még 3-4 fejezetet igazán írhatott volna és akkor talán nem lennék ennyire felháborodva. Egy esemény kellős közepén lezárni??? Oké nem azt várom, hogy minden happy ezentúl, de akkor is állapodjunk már meg abban, hogy a veszettek és a kikezeltek együtt próbálják újra élni az életüket. Nem pedig ez, hogy bontják a falakat aztán majd lesz valami. Persze ez is egy megoldás, de ha már ennyi oldalon keresztül rágtam magam, akkor egy pontot szeretnék, akár Alex akár Julian nekem mindegy... meg most akkor meghalt a polgármester vagy sem??? Okés sejtem, mivel bent maradt a házban... de akkor is! Illetve valamit akkor most újjáépítenek vagy valami, bármi csak nem így legyen vége!!!!!!!!!!!!!!!

Vagy esetleg jön még egy rész???? csak én vagyok lemaradva???
Vagy az a bizonyos 3,5 Alex novella adhatna magyarázatot a kérdéseimre??? amit sajnos jelenleg elképzelhetetlen, hogy elolvassak, mivel az English-em nem túl jó ehhez. De lassan tényleg az marad, hogy jobban rá kell feküdnöm az angolra és csak a kinti kiadásokból elégíthetem ki az olvasási igényeimet, mert nekem ez így nem megfelelő. Akarom a végét! Mert ez így nem felel meg nekem!


Tehát pontozás????

Utolsó fejezet nélkül: 5/5
Utolsó fejezettel: 5/1,5


1 megjegyzés: