Veronica Roth: A lázadó (Divergent 2)

Ciceró 2013 április

Fordította: Logos

Oldalszám: 432

ISBN: 9789635397815

Egyetlen döntésed hatására megváltozhatsz – vagy akár meg is semmisülhetsz. Minden egyes választásunknak megvannak a maga következményei – Tris Prior is megtapasztalja ezt, amikor nyugtalanság s zavar támad körülötte a társadalom valamennyi csoportjában. Meg kell próbálnia megmenteni a szeretteit – és önmagát –, miközben újra meg újra szembesül a fájdalom, a megbocsátás, az azonosulás, a hűség, a politika, a szerelem és a szeretet kérdéseivel.

Sorozat korábbi kötete: A beavatott

Az első kötet sem volt rossz, de nekem valami hiányzott. Nem tudtam megkedvelni Trist sem. Furcsa volt az egész új világ, valahogy idegen volt nekem. Ettől függetlenül élveztem az olvasást, csak valahogy mégsem volt az igazi.

Ezért a második részhez kisebb félelemmel álltam neki, tudtam, hogy nem fogok egy rossz, könnyen kiszámítható történetet kapni, de akkor is valamiért nem nőtt a szívemhez ez a történet. Valahogy ehhez a könyvhöz annyira nem jöttek a gondolatok, mint általában a könyvek befejezése után.

Tris és Négyes szerelmét nem éreztem erőltetettnek, nem voltak nyálas részek, nem ezen volt a fő hangsúly, szerencsére a szerelmi háromszög is jó messze van ettől a könyvtől, így ez jó pont.

A könyv ott folytatódik ahol az előző abba marad, azzal a különbséggel, hogy itt már sokkal több helyszínen voltunk és több csoport életébe is részletesebb betekintést nyerhettünk. Megtudhattunk a barátságosok mibenléte miben fakad, mik az erősségeik és a gyengeségeik egyaránt. Az őszinték központjában is eltölthettünk egy kisebb időt, így az ő csoportjukat is jobban megismerhettük.

Az első részben első sorban a bátrakról olvashattunk és az önfeláldozókról. Ebben a részben mind a két csoportól újdonságokat tudhatunk meg.

A műveletek központjában túlontúl sok időt töltöttünk, a járólapoktól pedig már a falra másztam...

A csoport nélküliek is nagy szerepet kaptak a könyvben, az ő életüket is megismerhetjük, újabb szereplőkkel bővült így a történet. 

Ami kifejezetten tetszett, hogy nem az volt, hogy olvastam és elő volt készítve, hogy majd a végén fog történni valami, hanem folyamatosan történtek az események, fordulatosabbnál fordulatosabb volt a könyv. Bár ez 100% nem igaz, mert gondoltam, hogy a végén lesz valami nagy csavar, és e köré épült végül is a könyv, de a többi 300 oldal nem a nagy semmiről szólt, hanem volt értelme. 

A végén lévő csavarhoz jól fel volt építve a történet, nem gondoltam volna erre tényleg. Ezen a kreatív íráson valóban jókat taníthatnak:). Itt is gondoltam sok megoldásra, de erre egyáltalán nem.... teljesen le voltabb döbbenve... na ne... én ezt nem hiszem el... zseniális volt.

Ami még tetszett, hogy senki sem az akinek látszik, amikor valaki rossznak van beállítva a végén kiderült, hogy mégsem annyira rossz. Itt-ott tényleg megdöbbentem a mellékszereplők cselekedetein, hogy mennyit tudtak fordítani az eseményeken.

Sok harci jelent volt viszont egyáltalán nem véresen megírva. Nem volt hosszú, nem ezen volt a hangsúly, nem is volt egy két mondatba lezárva, jó volt.

Bármennyire is szerettem volna Trist még mindig nem tudtam megkedvelni. Nem is utálom őt, tehát nem egy ellenszenves karakter viszont valahogy nekem nem... néha olyan dolgokat tesz amikkel nem értek egyet,valahogy nem jönnek át nekem az ő érzelmei. Folyamatosan generálja a problémákat ami nekem nem tetszik.

Amit nem értek, hogy miért kell egyre több könyvben előadni, hogy a nagy szerelmes pár miképpen titkolózik a másik elől a szerelmük megóvásának érdekében, amiből természetesen a konfliktusok lesznek...

Tényleg jó volt a történet és hip-hop elolvastam. A járópadlókon és egy két dolgon kívül nem tudom megmondani, hogy miért is nem nőtt a szívemhez ez a történet, szint úgy Tris. Valóban nagyszerűen ír az írónő, pörgős a könyv és még tetszett is, de még mindig hiányzik nekem valami. Amint rájövök megosztom veletek:D már 2 hete gondolkodom rajta, hogy mit hiányolok ebből a könyvből, mert minden megvan benne ami kell.

Nem tudom azt mondani, hogy imádtam ezt a történetet, mert ez nem igaz. De azt sem tudom mondani, hogy nem tetszett, mivel nagyon hamar elolvastam és érdekes volt de akkor is ott van az a de...

Ez a sorozat számomra megfejthetetlen, hogy tud egyszerűen lenyűgözni és még is a távolságtartás érzését egyaránt kiváltani belőlem...

Ajánlom mindenképpen a könyvet, mert jó és maximális pontot érdemel, de nem tudok mit írni róla:) nem jönnek a gondolatok és minél inkább halogattam a post írását egyre jobban felejtődtek el a gondolatok. Így valószínű, hogy többször lesz még kozmetikázva, de az is lehet hogy nem:)

5/5